Négy alpontra szedtem. A trapéz szimmetriája mindenhol jelen van, ami igaz az egyik felére a trapéznak, ugyanúgy igaz a másikra is, én a legtöbbször egyszer írtam le a dolgokat.

Miért a nagyalapon levő szögekkel kezdünk? Mert azok köré tudunk könnyen derékszögű háromszögeket meghatározni, derékszögű háromszögben pedig könnyebb számolni. Később azokat a szögeket felhasználva jutunk el a kisalapnál levő szögekhez.

a) Mivel csak hosszaink vannak megadva, szükségünk van valamilyen szögfüggvényre, aminek segítségével hosszról át lehet térni szögre. Az oldalsó kicsi háromszögekből indulunk ki. Azokban benne vannak a keresett, nagyalapon levő szögek. A kicsi háromszögben (nálam BFC-ben) kell valamilyen szögfüggvényt keresni, viszont nem ismerünk, csak egy oldalt (a BF-et, a trapéz magasságát). Kell még egy oldal. Észrevesszük, hogy a trapéz nagyalapja felírható a képen látható módon. Azt az egyenletet átrendezve megkapjuk a DE-t (ami kongruens az FC-vel). Megvan két oldalam a BFC-ben, felírhatom a C szög valamelyik szögfüggvényét. Mivel a két befogót találtam meg, tangenst használok. A kapott értéket (1,428) visszakeresem egy tangenstáblázatban, ahonnan kijön, hogy a C szög 55 fokos.

b) A kisalapon levő szögekre is kíváncsiak vagyunk. A B szöget szétszedhetjük olyan szögekre, amiket ismerünk vagy ki tudunk számolni. ABF szög derékszög, az FBC szög az FBC háromszögből kiszámolható (a háromszög szögeinek összege 180 fok, F derékszög, C-t az előbb számoltuk ki, 55 fok).

A fennmaradó két alpontnál olyan derékszögű háromszögeket keresünk, ahol a keresett oldal benne van és utána Pitagorasz tételét használjuk.