Egy ponttöltés terének nagysága tőle `r` távolságban: `E=k Q/r^2`. A középponttól mindhárom töltés `(2sqrt(3))/3a` távolságra van, tehát elektromos terük nagysága `k (3Q)/(4a^2)`. A két pozitív töltés térerőssége egymással 120°-ot zár be, eredőjük `k (3Q)/(4a^2)*cos(60°)*2``=``k (3Q)/(4a^2)`. A negatív töltés tere ezzel az eredővel azonos irányba mutat, tehát a teljes térerősség a középpontban `2*k (3Q)/(4a^2)=k (3Q)/(2a^2)`, iránya pedig a negatív töltés felé mutat.

A pozitív töltéseket tartalmazó oldal felezőpontjában a pozitív töltések terei kioltják egymást, csak a negatív töltést kell vizsgálni. Ez `sqrt(3)a` távolságra van a ponttól tehát itt a térerősség `k Q/(3a^2)`, iránya a negatív töltés felé mutat.

Végül nézzük a másik két oldal felezőpontját. Itt van egy-egy ellentétes töltés a ponttól egyaránt `a` távolságra, ezek együttesen `2*kQ/a^2` térerősséget keltenek. A szemközti pozitív töltés járuléka erre merőleges, nagysága ismét `kQ/(3a^2)`. A teljes eredő tehát Pitagorasz-tétellel kapható meg: `sqrt((2kQ/(a^2))^2+(kQ/(3a^2))^2)``=``kQ/a^2*sqrt(2^2+1/3^2)``=``k(sqrt(37)Q)/(3a^2)`.