Szerintem a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Vagyis az elsőből nem következik a második.

"A vízmolekulákat összetartó hidrogénkötés erősebb, mint a benzint alkotó szénhidrogén molekulákat összekötő diszperziós kölcsönhatás" , ezért a víznek magasabb a forráspontja, mint a benzinnek.

A sűrűség egységnyi térfogatú anyag tömege, ami a benzin esetén kisebb, mint a vízé. Mérhető fizikai mennyiség.

A magyarázat nagyon közel van a helyes megfejtéshez, de van benne egy kis pontatlanság. A benzin és a víz közötti különbség a sűrűségben valóban a molekulák közötti kölcsönhatásokból ered, de a hidrogénkötés és a diszperziós (London-diszperziós) kölcsönhatás szerepköre és ereje valamivel bonyolultabb.

A hidrogénkötés valóban erősebb, mint a diszperziós kölcsönhatás. Azonban a vízmolekulák közötti hidrogénkötések azokat a vízmolekulákat közel hozzák egymáshoz, amelyek az egymás mellett elhelyezkedő hidrogén és oxigén atomok között létrejönnek. Ezért a víz molekulák szorosan rendeződnek, és kristályszerkezetű hálózatot alkotnak, amelyben a molekulák közötti tér részben ki van töltve.

A benzin esetében a molekulák nagyrészt szén- és hidrogénatomokból állnak, és a molekulák közötti kölcsönhatások diszperziós kölcsönhatásokra korlátozódnak. Ezek a kölcsönhatások általában gyengébbek, és nem vezetnek olyan rendezett szerkezet kialakulásához, mint a hidrogénkötések a vízmolekulák között.

Ez a különbség a molekulák közötti kölcsönhatásokban vezet ahhoz, hogy a vízmolekulák szorosabban rendeződnek és több helyet foglalnak el egy adott térfogatban, míg a benzinmolekulák diszperziós kölcsönhatásai kevésbé rendezett szerkezetet eredményeznek. Ennek eredményeként a víz nagyobb sűrűséggel rendelkezik, míg a benzin alacsonyabb sűrűségű.