Mi volt a lapta?

A könyv szerint:
A lapták nagy gúlákban álltak a romlások közelében. Hetekig készültek azok. Bornemissza Gergely egy belső töltést is rakatott beléjük. A lapták azzal kétszeres erejűvé váltak. Először akkor sültek el, mikor levetették őket; másodszor mikor kiesett a magvuk. Azután percekig égő, nagy fehér szikrák szökelltek belőle széjjel, s akinek a ruhájára, arcára pattantak, bezzeg ugrott tőle. A török olyat nem tudott gyártani.
Igazából nincs rá megfelelő válasz.

Honnan kapta a nevét az Eged hegy?

A Nagy-Eged hegy a Bükk-vidék központi részétől nyugatra fekszik. Tengerszint feletti magassága 537 méter. Eger városától északkeletre emelkedik. A Nagy-Eged hegy mondhatnánk, hogy Eger szimbóluma, mert aki a város felé közeledik, már messziről látja a hegy déli lejtőin elhelyezkedő szőlőtelkeket.
A szőlőhegy története
A tatárjárás után IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát). A hegy az általuk tisztelt Szent Egyed régies neve (Eged) után kapta a nevét.

Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is: „Az egri vártól északkeletnek áll egy magas hegy, az Eged. Voltaképpen Szent Egid vagy Szent Egyed volna az igazi neve, de hogy az Egyed nevet be nem vette soha a magyar gyomor, ma is csak Eged annak a hegynek a neve. Annyira van az Egertől, mint a Szent Gellért-hegy Kőbányától. De sokkalta magasabb és testesebb.”

Milyen csellel szerzett Éva sátrat a téglaégető kemence bejárata fölé?

Éva és Miklós diák a Gergely mellényében talált térképet nézik, amelyen rejtett, földalatti útvonalak vannak, amik bevezetnek a várba. Találnak is rajta egy járatot, ami nem messze kezdődik a vártól és egy téglaégető kemence melletti diófánál van a bejárata, egy malomkő alatt. Szalkay Balázs, Szarvaskő várának kapitánya segít Évának és Miklós diáknak, hogy eljussanak a diófához. Török álruhát ad Évának, aki így ismét delinek öltözik, mint amikor Konstantinápolyba mentek Török Bálinthoz (3. rész, 5. fejezet). Úgy tesznek, mintha Miklós diák az ő zsákmánya lenne. Éva láncon vezeti a fiút, aki pedig egy ökröt hajt. Így tudtak keresztülmenni a török táboron és letáborozni a diófa mellett. Éva behajtotta ökrét és rabját a lovak közé, a dárdáját pedig beleszúrta a malomkő közepébe. Egy öreg kereskedő jött elő a közeli sátorból és azt érdeklődte, hogy mennyiért adja a rabot. Éva némának tetteti magát és jelekkel adja a kereskedő tudtára, hogy a fiú nem eladó, csak az ökör. Míg a kereskedő az ökröt vizsgálgatta, addig Éva leült a kőre, s a lába-szárát tapogatta fájdalmasan. Mikor a kereskedő harmincöt piasztert ígért az ökörért, Éva jelekkel, s a dárda hegyével mutatta, hogy egy sátrat szeretne, mégpedig ezen a helyen. A görög látta, hogy a deli sebesült, ezért szolgájával három-négy rongyosabbnál rongyosabb sátrat hozatott elő. Éva kiválasztotta a legnagyobbat, amelyik a legfoltosabb volt, s rámutatott az ökörre, hogy elvihető. A kereskedő kevesellte érte az ökröt Éva ezért odaadta neki a lovát is, de megérttette vele, hogy a sátrat felállítva kívánja átvenni. A kereskedő beleegyezett és két szerecsen szolgájával kifeszíttette a sátrat Éva fölé. Éjszaka egy rúd segítségével megemelték a malomkövet. A feketeföld alatt korhadt deszkákat találtak, ami alatt tényleg ott volt egy alagút. Elindulnak benne, de néhány méter után az alagút kétfelé ágazott és mindkét irányba be volt omolva. Visszamennek az ásóért és ásni kezdenek.