1. Hogyan változtatja meg az esernyő a glogovaiak eletét?

Glogova sovány, kietlen vidék, kopár hegyek között fekszik egy szűk völgyben. Sehol sincs országút sem, nemhogy vasút. A talaj agyagos, terméketlen és makacs. Csak bizonyos növények teremnek meg benne. Úgy mint a zab és a krumpli. A föld belseje kövekkel van tele. Repedések, árkok hasogatják szélein fehér fű (árvalányhaj). Szegénység, nyomor van itt.

„S íme, a csoda megtörtént. Pénz, jólét, gazdagság árad az egyszerű, rongyos esernyőbül, mintha a mesebeli bárányka volna, mely ha megrázza magát, aranyok potyognak a gyapjából.” (I. rész 4. fejezet)
„De nemcsak a papnak vált javára az esernyő, ki csakhamar igavonó barmokat szerzett be, s nagy gazdaságot kezdett művelni, néhány év múlva pedig csinos kőházat építtetett, fogatot tartott, hanem Glogova községét is emelte. Nyarankint egész rajokban jártak a környékbeli fürdőből úri asszonyok, sokszor grófnék is (többnyire vén grófnék), hogy az esernyő alá állva, egy imádságot elmondhassanak, s ezek számára egy vendéglő is épült, szemben a paplakkal, a Csodatevő esernyőhöz címezve. Egyszóval Glogova szemlátomást emelkedni kezdett, a harang¬lábat a sok látogató miatt megrestellték a helybeliek, s takaros ólomfedeles tornyot húztak fel a templomra, abba két új harangot hozatván Besztercéről. Srankó János a halál országából való visszatérése emlékéül egy gyönyörű Szentháromság-szobrot faragtatott a templom elé. A nevelőnő (mert Veronka mellett kalapban járó nevelőnőt tartott idővel János pap) teleültette a pap udvarát georginákkal és fuksziákkal, aminő virágokat még glogovai szem nem látott. Minden megszépült, megcsinosodott (kivévén Adamecznét, mert az még csúnyább lett azóta), s annyira ment a glogovaiak dölyfe, hogy vasárnaponkint délután, mikor az emberek ráérnek összevissza fecsegni mindenfélét, immár azt kezdték feszegetni, nem jó volna-e egy kálváriát építeni Glogován, olyanformát, aminő Selmecen van, hogy a búcsús népek ide seregelvén, koronkint pénzt és elevenséget hoznának őnekik.” (I. rész 4. fejezet)
„Teringettét, mennyit haladt ez a Glogova! Fent a dombon a Krizsánék háza mögött ott fehérlik a kálvária tizenkét stációval. Aztán a templomra is milyen szép sugár tornyot húztak pléhfedéllel! Nincs hozzáfogható egész Losoncig. Csakhogy a losoncin kakas van! A falu közepén vendéglő emelkedik. »A Szent Esernyőhöz« címezve, túl rajta vadszőlővel befuttatott, oszlopos, feltűnő szép házacska áll (a Sztrelnyik Mihályék régi fundusán), fehér, mintha cukorból lenne kifaragva; hátul sorompós kert, elöl sudar fiatal topolyfák állnak kevélyen sort, mint valami gránátosok.
– Kinek a háza ez? – kérdé Gyuri hátrafordulva.
– Ott a bakon ül a gazdája.
– Ah, úgy! A magáé Veronka?
Némán, szégyenlősen bólintott a fejével.”(V. rész 2. fejezet)





2. Hogyan és miért éppen így akarja megmenteni a vagyonát Gregorics Pál?
Amikor kis Wibra Gyuri megbetegedett, Gregorics nagyon megijedt. Azt hitte a fiú megfog halni. Mivel az orvos a fiú betegségénél mérgezési tüneteket állapított meg, Gregorics elgondolkodott, s végül arra az egyetlen logikus következtetésre jutott, hogy testvérei keze van a dologban, akik így akarták megkaparintani az örökségét. A fiú halálával megoldódna az öröklés problémája is.
Gregorics ezért megállapított egy új rendszert, a védelem taktikáját. Elhatározta, hogy minden áron megvédi a kis Gyurikát kapzsi rokonaitól. Ezt pedig szerinte csak úgy teheti meg, hogy nem veszi feleségül a gyerek anyját Wibra Annát és nem törvényesíti a gyereket. Bár imádta a gyereket, innentől kezdve úgy tett mintha nem szeretni többé. Még a fiúra is ráparancsolt, hogy szólítsa őt ezentúl tekintetes úrnak, és ne szeresse többé. Amikor pedig a fiú nagyobb lett elküldte Szegedre tanulni, hogy minél messzebb tudhassa a rokonoktól. Ezzel próbálta meg elkerülni, hogy a testvérei továbbra is potenciális ellenséget, vetélytársat lássanak benne. A házasság meghiúsulásában valójában az is szerepet játszott, hogy Anna leesett egy létráról és örök életére megsántult. Tehát már nem feltétlenül felelt meg egy vagyonos ember feleségének.

Közben egy furfangos tervet eszelt ki, amivel megtévesztheti testvéreit, de Gyuri anyagi biztonságát is el tudja érni. Pénzzé tette minden vagyonát, hogy a pénzt azután egy bankba tehesse, és odaadhassa a fiának. ,,Egy bankutalvány lesz az öröksége, egy darabka papiros, amit senki se lát, amit a mellény zsebébe eltehet, s mégis gazdag ember lesz belőle.” Eközben mindenfelé azt híresztelte, hogy azért kellett eladnia mindenét, mert egy nagy uradalmat vett Csehországban. Ez persze nem volt igaz, csupán a kapzsi rokonok számára volt kitalálva.
Annak érdekében pedig, hogy testvéreit még jobban megtévessze, kőművesekkel befalaztatott egy hatalmas üstöt a „Libanon” falába, ami tele volt mindenféle vassal és fémhulladékkal. A „Libanon” egy libanoni cédrusokkal körülvett kis birtok egy kőházzal, ami Gyuri öröksége volt. Gregorics számított arra, hogy a vasüst története eljut majd, testvérei fülébe azok pedig kapzsiságból egymásra licitálva próbálják majd megszerezni a kis kőházat. Ez pedig így is lett és 10 évig tartó per lett belőle.
A műből az is kiderül, hogy az esernyő még kém korában Gregorics az álruhájának a része volt s feltehetően ebben az ócska esernyőben hordozhatta a fontos sürgönyöket és jegyzékeket. Az viszont egyszer sem hangzik el, hogy az ernyő nyelében titkos rekesz van. Ez mindvégig csak találgatás. Gregorics soha nem erősíti meg, de nem is cáfolja.
Ami biztos, hogy vagyonát, amit fiának szánt bankbetétben tartja. Az viszont, hogy az utalvány az esernyő nyelében egy titkos rekeszben lenne, már csak legenda.
A titkos rekesz gondolata azért foglalkoztatta az embereket és felnőtt korában Gyurit is, mert az öreg soha nem volt hajlandó megválni az ernyőtől. Mindig féltve őrizte és mindenhová magával vitte. Még a halálos ágyán is magához kérette. Mivel az emberek nem találtak magyarázatot Gregorics ernyő iránti érthetetlen ragaszkodásához, így egy logikus magyarázatot próbáltak keresni. Ez volt a tikos rekesz.
Gregorics halála előtt még magához hívatta a közjegyzőt, Sztolarik János urat és egy bepecsételt iratnyalábot húzott ki a zsebéből: -Ebben a végrendeletem van, Sztolarik úr. Azért hívattam, hogy átadjam megőrzés végett.
Az esernyő sem Gregorics életében, sem halála után nem kerül Gyurihoz (A sürgönyt nem tudták időben feladni). Az ernyő elveszíti mitikus szerepét. Most már csak egy sima, kopott ernyő, amit Müncz Jónás – a fehér zsidó – vásárol meg Gregorics többi hasznavehetetlen holmijával együtt.

Tény hogy Gregorics Pál valóban szereti, sőt rajong a fiáért. Minden szempontból igyekszik biztosítani a fia jövőjét. A célja érthető és dicsérendő, de sajnos célja eléréséhez nem a megfelelő eszközöket alkalmazza. Erről nem tehet, mivel ez jellemének szélsőségekre hajlamos tulajdonságaiból ered. Ezek a különcségek viszont a jövőben inkább megnehezítik fia Wibra Gyuri életét, nem pedig megkönnyítik.





3. Hogyan jutott el Veronka édesanyja halála után Janos paphoz?

Özvegy tanítóné halt meg Halápon, akinek nem maradt a világon semmije, csak egy kecskéje, egy hizlalás alatt levő libája és egy kétéves leánygyereke (Veronka). A tanítóéknak volt már egy nagy káplán fiúk (Bélyi János) Tótországban, aki vagy két hete önálló plébános lett egy Glogova nevű falucskában, valahol a selmecbányai és a besztercei hegyek között. Nagy Mihály bíró elrendelte, hogy a temetés után a kis Veronka legyen a falusi gazdáknál. A tizedes vigye mindennap más-más portára, hol is illendő ellátásban részesítendő. Tíz nap után híre ment, hogy Billeghi Máté és Koczka Ferenc Besztercebányára viszik eladni a búzájukat akkor. A bíró kapott az alkalmon és rájuk bízta, hogy vigyék el a gyereket is, a pap bátyjának Glogovára. Így föltették a Billeghi uram szekerén lévő zsákok tetejére a kosarat és abba Veronkát, meg a libát, mert az, mint örökség, vele jár. (I. rész 1. fejezet)
4. Milyen szerepet játszanak a véletlenek a regényben?
• János pap, mikor magához veszi kis húgát, Jézushoz imádkozik, hogy tegyen vele csodát, mert nem tudja hogyan és miből fogja felnevelni a kislányt. A nagy imádkozás közepette megfeledkezik Veronkáról, akit egy kosárban kinn hagyott az udvaron. Müncz Jónás a fehér zsidó, aki Gregorics halála után megvette annak féltve őrzött esernyőjét, pont ekkor halad át Glogován. Közben leszakad az ég és hatalmas felhőszakadás keletkezik. Amikor meglátja a kosárban a kis Bélyi Veronkát fölé rakja az ernyőt, hogy meg ne ázzon. A Glogovaiak úgy hitték, hogy maga az Úr küldte a vászonsátrat, mégpedig öreg Szent Péterrel azért, hogy a kislány meg ne ázzék. Innentől jó dolga lesz a kislánynak. A falu népe összefog.
• Az ernyőnek ezután több csodát is tulajdonítanak és ereklyeként őrziték a templomban. Messzi földre ment a híre. Glogovát sokan felkeresték, hogy saját szemükkel lássák és maguk győződjenek meg az esernyő csodatévő erejéről. Glogova szemlátomást emelkedni kezdett. Pénz, jólét, gazdagság áradt az egyszerű, rongyos esernyőből.
• Amikor Gregorics Pál és fia Wibra Gyuri a Tiszán csónakáznak, mennek a Sárgára és beleesik a vízbe az esernyő, pont egy halász hálójába akad.
• Amikor Wibra Gyuri Bábaszéken jár, egy megvadult lovas szekér hajt át a bábaszéki vásáron. Mint később kiderült a pap húga Veronka utazott azzal a szekérrel. Mivel a szekér összetört Veronka Bábaszéken ragad. Elveszíti zöld drágaköves fülbevalóját, amit persze Gyuri talál meg. Így találkoznak. Gyuri felajánlja, hogy hazaviszi.
• Mravucsánék vacsoráján Wladintól az erdésztől megtudja a csodatévő esernyő történetét és, hogy az ernyő jelenleg a Veronka tulajdona, aki magával viszi, ha férjhez megy. Ettől kezdve azon gondolkodik, hogyan tudná megszerezni az ernyőt. Álmában megjelenik Szent Péter, aki azt tanácsolja, hogy vegye feleségül a lányt.
• A hazafelé vezető úton eltörik a kocsi tengelye. Amíg Gyuri azon fáradozik, hogy megjavítsa, meghallja a pap (Veronka testvérének) segélykiáltását. A pap azért, mert megmentett az életét felajánlja Gyurinak, hogy bármit kérhet tőle, az megadja. Gyuri ekkor kéri meg Veronka kezét, ezáltal közelebb kerül az ernyőhöz.
• Glogován kiderül, hogy az ernyőnek egy új, ezüst nyél lett csináltatva, mert a régiről letört a csonfogantyú. Adameczné, mikor a kis unokája Matykó beteg lett, a régi nyelet elkérte Veronkától és elégette, hogy három üszköt kapjon, amit megitathat a gyerekkel, hogy az meggyógyúljon. Veronka kihallgatja Gyuri és gyámja (Szolarik) beszélgetését és rájön, hogy Gyurinak nem ő, hanem az ernyő kell, ezért elszökik. Gyuri miután megtudta, hogy mi történt az ernyővel rájött, hogy valójában már nem is érdekli az örökség, mert valami sokkal fontosabbra lelt Veronka személyében.

5. Milyen csodákat tulajdonítottak az esernyőnek?
Krátkiék kajla tehenét megütötték vele mire az tizennégy icce tejet adott naponta. Azelőtt istenes volt, ha négyet adott.
A pap kis húgocskájának egy vászonsátrat küldött le az Úr a nagy felhőszakadás óráján, hogy meg ne ázzék. Magát az öreg Szent Pétert szalasztotta le az árvák és gyámoltalanok gondviselőjét.
Srankó János emetésén a koporsó lezuhant a kövekre. Nagyot reccsent, meghasadott, összetört, megvillant egy percre a slingelt szemfödő, majd később látható lett a halott is, aki a nagy rázkódás következtében felocsúdván a tetszhalálból, mély lélegzetet véve, megmozdult és felsóhajtott:
-Istenem, hol vagyok?

6. Az esernyőnek társadalmi szempontból is van jelentősége. Mi ez?

7. Jellemezd a Gregoricsokat!
Gregorics Pál:
Gregorics Pált közönségesen tapintatlan embernek tartották, pedig alapvetően jó ember volt, aki egész életében arra törekedett, hogy jó legyen és mások elismerjék, de valamiért minden cselekedete a visszájára fordult és rosszul sült el. Szélsőséges természet. Jellemének alapját a túlzások adják, vagyis eltúlozva jelennek meg benne az emberi tulajdonságok. ,, Ha valami bátor dologra adta magát, merészebb volt az ördögnél (Kém), s ha megszállotta a félelem (testvérei – fia iránti szeretet), ezer rémet látott elősuhogni minden szögletből.”
Fia iránti szeretete és félelme is túlzott volt. Mindenáron gondoskodni akart róla, de végül nem érte el célját. Nem adoptálta a gyereket, és úgy próbálta megvédeni kapzsi testvéreitől, hogy úgy tett, mintha nem szeretné többé, végül pedig elküldte Szegedre tanulni.
Az esernyő, melynek eredeti tulajdonosa Gregorics Pál az egész történet mozgatórugója, de Gregorics akaratán kívül. Kém korában az álruhája része. Nem derül ki egyértelműen, hogy van-e titkos rekesze és, hogy Gregorics valóban bele rejtette-e az utalványt. Csak annyi, hogy egészen haláláig ragaszkodik hozzá és bármit megtenne érte. Még Gyurinak sem beszél az esernyőről.

Az emberek a következő képpen vélekednek Gregorics Pálról:
vörös haja miatt: veres ember egy se jó
amikor drága szivarokat szív: egy kolosszális tékozló
amikor olcsó szivarokat szív: egy közönséges knikker.
amikor nagy összeggel jótékonykodik: pökhendi tapintatlan ember.
amikor nem dolgozik: egy földterhe
amikor hivatalért folyamodik: más szegény ember szájából kivenné a kenyeret.

Gregorics Pál féltesvérei:
Gregorics Boldizsár, Gregorics Gáspár és Panyókiné (szül. Gregorics Eszmeralda): Mind a hárman önző, irigy, rosszindulatú, kapzsi emberek, akik nem riadnak vissza semmitől. Mindent elkövetnek azért, hogy megszerezzék Gregorics Pál vagyonát.
8. Kiknek a fia volt Wibra Gyuri?
Wibra Anna (Gregorics szakácsnéja) és Gregorics Pál
9. Mi az igazi érték a mű szerint?
A szent esernyő mérhetetlen áldást és szerencsét hozott mindenkire, még Gyurira is, ki a világ legbájosabb asszonykájához jutott általa, az elbeszélt eseményeket követő harmadik vasárnapon.
Van fontosabb is mint a pénz!