Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Az ehhez az oldalhoz tartozó magasságvonal meredeksége tehát
`m_(mC)=-1/m_(AB)` = `-1/4`
Ezen a magasságvonalon rajta van a magasságpont és a C csúcs is.
Nézzük meg ennek a magasságvonalnak az egyenletét, helyettesítsük be a magasságpontot:
`y_C=m_(mC)*x_C+b_C`
`4=-1/4*3+b_c` `to` `b_C=4+3/4=19/4`
Az egyik magasságvonal egyenlete tehát:
`y=-1/4*x+19/4`
Most egy másik magasságvonal egyenletét keressük meg. Két pontja ismert, az egyik a magasságpont, a másik az egyik csúcspont (válasszuk az A-t, de a B-t is lehet akár):
`m_(mA)=(y_M-y_A)/(x_M-x_A)` = `(4-1)/(3-2)` = 3
Ebből következik, hogy az a oldal (az A csúccsal szemközti oldal) meredeksége:
`m_A=-1/m_(mA)` = `-1/3`
A C csúcs tehát rajta van azon az egyenesen, aminek a meredeksége `m_A` és egy pontja B:
`y_B=m_A*x_B+b_A`
`9=-1/3*4+b_A` `to` `b_A=9+4/3` = `31/3`
Az AC oldal egyenlete:
`y=-1/3*x+31/3`
Az AC oldal és az AB oldalhoz tartozó magasság metszéspontja adja meg a C csúcsot: