A "Késői sirató" József Attila verse, amelyben az elhagyatottság, az anyai szeretet hiánya és a csalódás témája dominál.

Az első sorban a költő azt fejezi ki, hogy mindig harminchat fokos lázban ég, ami metaforikusan utalhat a belső szenvedésre, a fájdalomra vagy az elkeseredettségre. Az "anyám" megszólításból arra lehet következtetni, hogy a költő az anyjához szól, aki azonban nem ápolja vagy nem vigasztalja őt. A második sorban a költő arra utal, hogy könnyűszerrel fordul a halál felé, talán azért, mert az anyai szeretet hiánya miatt az élet nehéz és elviselhetetlen számára.

A következő részben a költő azt mondja, hogy megpróbálja összeállítani az anyját a lágy őszi tájból és sok kedves nőből. Ez egy képzettársítás, ahol az anya a természet szimbólumává válik, és a költő a természetben és a múltban keresi az anyai szeretetet és törődést. Azonban rádöbben, hogy az idő nem futja már ki, és a tűz, amelyet képvisel, csak elégeti.

A vers második részében a költő Szabadszállásra, egy faluba utazik, ahol a hadak vége volt. Egy kaotikus időszakra utal, amikor Budapesten az élelmiszerhiány miatt üresen álltak a boltok. A költő krumplit és csirkét visz az anyjának, de amikor megérkezik, már nincs ott. Az anyja elveti a költővel való kapcsolatát, és inkább a kukacoknak adja édes emlőjét, ami egy szimbolikus ábrázolása az anya elhagyásának és hűtlenségének.

A következő részben a költő emlékezteti az anyját arra, hogy korábban mennyire vigyázott rá, hogy növekedjen és boldog legyen. Azonban most, amikor segítségre van szüksége, az anyja csak üres szavakkal és kínos nyirkokkal válaszol. A költő csalódott, hogy az anyja nem tartja meg az ígéreteit, és elhagyja őt.

A vers tovább folytatódik a költő fájdalmával és csalódottságával. Az anyját szélhámosnak, hazugnak és csalódnak nevezi. Az anya szerelme

i közül elhagyja a költőt, és a költő hitegetve szülte őt. A költő azt is megjegyzi, hogy az anyja mindent visszalopott az utolsó órán, ami valószínűleg anyagi vagy érzelmi támogatásra utal.

A vers végén a költő felismerése következik. Megérti, hogy a gyermek, aki az anyja szerelmén függ, rádöbben arra, hogy milyen ostobaság az egész. Az anya, aki szült, mindig csalódást okoz a gyermekének, akár szándékosan, akár véletlenül. A vers utolsó sorai arra utalnak, hogy a költő úgy érzi, ha harcol, az is csalódást okoz, és ha kibékül, az is hozzájárul a vesztéhez és pusztulásához.

A "Késői sirató" egy mélyen személyes és fájdalmas vers, amely az anyai szeretet hiányára és a csalódásra fókuszál. József Attila érzelmeket, csalódást és elhagyatottságot fejez ki a verseiben, és ez a vers is egy ilyen erős érzelmi megnyilvánulás.

1. "Kései sirató" - A vers címe utal a sirató műfajára, amely gyászos hangvételű költeményeket jelent. A "kései" jelző arra utalhat, hogy a sirató már későn érkezik vagy hogy valami késlekedik a versben. A vers további részleteiben megjelenhet a gyász, a veszteség vagy az elmúlás témája. Az elemezni kívánt vers pontosabb megértéséhez szükséges lenne a vers szövegének ismerete.

2. "Nem emel föl" - A vers címe egy ellentmondásra utalhat, hiszen az "emel" cselekvés azt jelenti, hogy valamit felemelünk, kihúzunk vagy kiemelünk. A "nem emel föl" lehetőséget ad arra, hogy a versben a lehorgonyzottság, a súly vagy a nehézség témáját dolgozzák fel. A vers további részleteiben megjelenhet a kilátástalanság, a reménytelenség vagy a megterheltség érzése. A vers szövegének alaposabb vizsgálata segítene mélyebben megérteni a vers üzenetét.