1. A fény anyagi természetére következtethetünk például azáltal, hogy a fénynek van energiája és tömege is. Amikor a fény kölcsönhatásba lép más anyagokkal, például üveggel vagy tükörrel, befolyásolja azokat. Az anyagi természet azt jelenti, hogy a fény részecskékkel vagy kvantumokkal (fotonok) rendelkezik, és ezek az elemi részecskék közötti kölcsönhatásokon keresztül terjednek.

2. A fény hullám természetére következtethetünk például azáltal, hogy a fény elterjed hullámformában. A fény viselkedése hasonló más hullámokhoz, például a hanghullámokhoz vagy az elektromágneses hullámokhoz. A fénynek tulajdonságai vannak, mint például a hullámhossz, frekvencia, amplitúdó és interferencia. Emellett a fény elterjedése és törése is hullámjelenségekre utal.

3. A fényvisszaverődés törvénye az a fizikai elv, amely leírja, hogyan változik a fény terjedési iránya, amikor egy határfelületen áthalad. Ez a törvény megállapítja, hogy a beeső sugár és a visszaverődött sugár azonos szögben helyezkedik el a normálisra (a határfelületre merőleges vonalra) vonatkoztatva. Ez a törvény érvényes azonban csak sík tükrökre és homogén közegre.

4. Egy sík tükör egy olyan felület, amely sima és nagyon sík, és fényvisszaverődést eredményez. A sík tükrökben a fényvisszaverődés a tükröződés elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a beeső fény elhagyja az objektumot, és egyenletesen visszaverődik a tükör felületéről, anélkül hogy megtörne vagy elnyelődne. A sík tükör felülete sima és nem ívelt, és az objektum képét tükrözi vissza anélkül, hogy torzítaná azt.

5. A sík tükör képalkotása során a kép a visszaverődött fény segítségével jön létre. Amikor egy tárgy előtt helyezzük a sík tükröt, a fény a tárgytól a tükör felé halad, majd a tükörről visszaverődik. A kép helye és tulajdonságai a következők:

- A kép a

tükör mögött helyezkedik el, ahol a visszaverődött fény összpontosul.
- A kép a tárgytól azonos távolságra helyezkedik el a tükör előtt.
- A kép és a tárgy közötti távolság megegyezik, de az irány megfordul.
- A kép tükörképe a tárgynak, tehát balra jobbra fordított.
- A kép arányos a tárgy méretével, de fordítottan arányos a tárgy és a tükör távolságával.

Egy rajzon a sík tükörben látható objektumot és a tükörön keresztül képződő tükörképet ábrázolhatjuk, figyelembe véve ezeket a tulajdonságokat.

6. Egy domború tükör olyan tükör, amelynek felülete kifelé domború. Ez azt jelenti, hogy a tükör középpontjához képest a perem felé hajlik vagy ívelt. A domború tükrök a fényt törlik és visszaverik, de mivel ívelt felületük van, eltérően viselkednek a sík tükröktől.

7. A domború tükör fénysugarakat úgy veri vissza, hogy a sugár a tükör felületén beérkezve megtörik, majd visszaverődik. A domború tükörben a fénysugarak kifelé hajlanak, és a központ felé irányulnak. A közeppont felé hajló sugarak konvergálnak, míg a központ felé hajló sugarak divergálnak.
8. A domború tükör képalkotása során a kép a tükörön keresztül jön létre. A domború tükör képalkotása a következő tulajdonságokkal jellemezhető:
- A kép a tükör előtt helyezkedik el.
- A kép kisebb és fordított a tárgyhoz képest.
- A kép helye függ a tárgy és a tükör távolságától, valamint a tükör görbületétől.

A pontos képalkotás az adott domború tükör tulajdonságaitól függ.

9. Egy homorú tükör olyan tükör, amelynek felülete befelé domború. Ez azt jelenti, hogy a tükör középpontjához képest a perem felé domborodik. A homorú tükrök is befolyásolják és visszaverik a fényt, és eltérően viselkednek a sík tükröktől és a domború tükröktől.

10. A homorú tükör fénysugarakat úgy veri vissza, hogy a sugár a tükör felületén beérkezve megtörik, majd visszaverődik. A homorú tükrökben a fénysugarak befelé hajlanak, és a központtól távolodnak. A sugár középponttól való távolsága növekszik, és ezek a sugarak divergálnak.
11. A homorú tükör képalkotása során a kép a tükörön keresztül jön létre. A homorú tükör képalk

otása a következő tulajdonságokkal jellemezhető:

- A kép a tükör mögött helyezkedik el.
- A kép nagyobb és fordított a tárgyhoz képest.
- A kép helye függ a tárgy és a tükör távolságától, valamint a tükör görbületétől.

A homorú tükör képalkotása többféle lehet, attól függően, hogy a tárgy a tükör központja előtt, a központban vagy a központ után helyezkedik el. Az 1, 3 és 5-ös rajzok különböző elrendezéseket mutatnak a homorú tükörnél.

12. A kép látszólagos, ha a fény a tükörön belül visszaverődik. Ez akkor fordul elő, ha a tárgy a tükör előtt helyezkedik el. A látszólagos kép nem valódi, mert a fény nem halad át a tükörön, hanem a visszaverődés során jön létre.

A kép valódi, ha a fény a tükörön áthaladva képződik megfelelően. Ez akkor történik, ha a tárgy a tükör mögött helyezkedik el, és a fény a tükörön keresztül halad. A valódi kép valóságosan képződik, és a fénytörés törvényeit követi.