Az adott információk alapján származásától függetlenül nézve, ha egy lelet radiokarbon-kormeghatározás során kimutatható aktivitása csak a napjainkban létező aktivitás 3/4 része, akkor az azt sugallja, hogy a lelet nagyon régi lehet, és származhat a honfoglalás korából is.

A radiokarbon-kormeghatározás azért hasznos eszköz az archeológiai kutatásokban, mert a C-14 izotóp felezési ideje (5730 év) alapján meg lehet becsülni egy organikus anyag kora. A C-14 izotóp természetes módon jelen van az atmoszférában, és folyamatosan bomlik. Amikor egy élőlény meghal, nem veszi fel több C-14-et az atmoszférából, és a benne lévő izotóp idővel bomlik.

Azonban a radiokarbon-kormeghatározásnak is vannak korlátai. A módszer alapján a minták maximális korhatára általában körülbelül 50-60 ezer év. Ez azt jelenti, hogy a radiokarbon-kormeghatározás nem feltétlenül pontos és megbízható a nagyon régi időszakokban, mint például a honfoglalás korában (kb. 895-955).

Ezért a lelet származásának megerősítéséhez és pontos datálásához több adatot és kutatást igényelne. A radiokarbon-kormeghatározás csak egy eszköz a többi archeológiai módszer között, és általában más vizsgálatokkal és adatokkal kombinálják, hogy megbízhatóbban meghatározzák egy lelet korigazságát.