Bizonyára ezek a konstansok benne vannak a könyvedben:
Az atommagon kívül lévő proton tömege `m_p=1.6726·10^(−27) kg`
Az atommagon kívül lévő neutron tömege `m_n=1.6749·10^(−27) kg`

Van 39 nukleon. 18 proton és 21 neutron. Ha azok nem lennének kötésben az atommagban, hanem szabadon maradnának, ennyi lenne az össz-tömeg:
`m_"sz" = 18·m_p+21·m_n = 18·1.6726·10^(−27) kg + 21·1.6749·10^(−27) kg = 6.528·10^(-26) kg`

A kötésben lévő atommagnak ennél kisebb a tömege, a különbség ennyi:
`m_d = m_"sz"-m = 6.528·10^(-26) kg - 6.4718·10^(-26) kg = 0.0562·10^(-26) kg`

Ez a különbség a "tömegdefektus", amit a kötési energia okoz:
`E=m_d·c^2`, ezzel kijön a kötési energia Joule-ban. c a fénysebesség (3·10⁸ m/s).

Ezt át kell számolni megaelektronvoltba:
1 eV = 1,6·10⁻¹⁹ J
1 MeV = 1,6·10⁻¹³ J, hisz a mega 10⁶-t jelent
A Joule-t ezzel elosztod, megvan MeV-ban.

Végül ezt el kell osztani 39-cel, hogy az 1 nukleonra jutó kötési energia legyen.