a) Az DE oldal oldalegyenesének egyenlete a két pontot összekötő egyenes egyenlete. Ehhez használhatjuk a két pont koordinátáit és az egyenes egyenletének általános formáját (y = mx + b), ahol m a meredekség és b az y-tengelyhez tartozó eltolás:

DE oldal meredeksége (m) = (y2 - y1) / (x2 - x1)

DE oldal meredeksége = (6 - (-3)) / (1 - (-2)) = 9/3 = 3

Az egyenes egyenletének általános formája: y = mx + b

A DE oldal egyenlete: y = 3x + b

A DE oldal egyenletének meghatározásához behelyettesíthetjük az egyik pont koordinátáit. Vegyük például az E(1, 6) pontot:

6 = 3 * 1 + b
6 = 3 + b
b = 6 - 3
b = 3

Tehát a DE oldal oldalegyenesének egyenlete f: y = 3x + 3.

b) Két olyan pontot keressünk, amelyeken áthalad az f egyenes, a D és E pontok kivételével. Válasszunk például két pontot a fenti egyenesen, például az (0, 3) és (2, 9) pontokat.

c) Az EF oldal oldalegyenesének egyenlete megegyezik a DE oldal oldalegyenesének egyenletével, mivel ez a két pont közötti szakasz egyenes.

Az EF oldal egyenlete: d: y = 3x + 3.

d) Két olyan pontot keressünk, amelyeken áthalad a d egyenes, az E és F pontok kivételével. Válasszunk például két pontot a fenti egyenesen, például az (4, 15) és (6, 21) pontokat.

e) A DF oldal oldalegyenesének egyenlete szintén meghatározható a két pont koordinátái és az egyenes egyenletének általános formája alapján.

DF oldal meredeksége (m) = (y2 - y1) / (x2 - x1)

DF oldal meredeksége = (0 - (-3)) / (7 - (-2)) = 3/9 = 1/3

Az egyenes egyenletének általános formája: y = mx + b

A DF oldal egyenlete: y = (1/3)x + b

f) Két olyan pontot keressünk, amelyeken áthalad az e egyenes, a D és F pontok kivételével. Válasszunk például két pontot a fenti egyenesen, például az (-1, -2) és (3, 1) pontokat.