Amikor a műanyag "megkeményedik", tulajdonképpen a műanyag anyag szilárd állapotba kerül, elveszti a rugalmasságát és merevvé válik. Ez a folyamat a műanyag anyag molekuláris szerkezetének változásával jár.

A műanyagok polimer anyagok, amelyek hosszú láncokban rendeződő molekulákból állnak. Eredetileg a műanyagok könnyen formálhatók és rugalmasak, mivel a molekuláris láncok szabadon mozoghatnak egymáshoz képest.

Amikor a műanyag hűl vagy hő hatására megkeményedik, a molekuláris láncok rendeződése rendezettebbé válik. Ez a rendeződés általában az alacsony hőmérsékleten bekövetkező szilárdulás vagy a hő hatására bekövetkező polimerizáció révén történhet. A molekuláris láncok elrendeződése és a kötések megerősödése miatt a műanyag merevvé válik és nehezen változtatható alakja.

Fontos megjegyezni, hogy a műanyagok keménysége és merevsége a különböző típusok és összetételük alapján változhat. Például néhány műanyag keményebb, mint mások, és a hőmérsékleti hatások is különbözők lehetnek az egyes típusoknál.

pl.:

Polikarbonát (például Lexan): A polikarbonát egy kemény, ütésálló műanyag, amelyet gyakran használnak üvegszerű alkalmazásokban, például ablakokban, védőpajzsokban vagy palackokban. Amikor a polikarbonát hűl, megszilárdul és megkeményedik, megőrizve merevségét és alakját.

Polietilén (például HDPE): A polietilén egy sokoldalú műanyag, amelyet gyakran használnak csomagolóanyagokban vagy tartályokban. Azonban a polietilén néhány típusa lehet keményebb és merevebb. Például a magas sűrűségű polietilén (HDPE) az alacsony hőmérsékleten keményebbé válik és megszilárdul.