A magyarországi zsidótörvények története szorosan kapcsolódik az ország történelméhez és a zsidók helyzetéhez. Az első magyarországi zsidótörvények a 19. század közepén jelentek meg, amikor a Habsburg Birodalom részeként Magyarországon megjelent a zsidó emancipáció gondolata, vagyis a zsidók jogegyenlőségének biztosítása. A törvények azonban nem garantálták a teljes jogegyenlőséget, és sok zsidó számára továbbra is nehéz volt a társadalmi és gazdasági előmenetel.

A helyzet tovább súlyosbodott a 20. század elején, amikor a náci Németország hatalomra került, és a zsidók elleni üldöztetések Magyarországra is átterjedtek. 1938-ban a magyar kormány elfogadta az első zsidótörvényt, amely korlátozta a zsidók számát az egyetemeken, és korlátozta a zsidók szerepét a gazdasági életben. Ezt követően további törvények születtek, amelyek szigorították a zsidók jogait.
Az 1941-es zsidótörvények voltak a legdurvábbak, és az ország zsidó lakosságának több mint felét érintették. Ezek a törvények megtiltották a zsidók általános iskolai végzettségét, korlátozták a zsidók számát a magánvállalkozásokban, és megtiltották a zsidók házasságkötését a nem zsidókkal. Az 1944-ben hatalomra került nyilas kormányzat a zsidók tömeges deportálásába kezdett, és több mint 500 000 zsidót deportáltak a haláltáborokba.

A magyarországi zsidótörvények hátterében politikai intézkedések, ideológiai meggyőződések és gazdasági érdekek álltak. A törvények legfőbb célja az volt, hogy a zsidók gazdasági és társadalmi pozícióit korlátozzák, valamint hogy eltávolítsák őket a politikai hatalomtól. A törvények nagy része az antiszemitizmusból fakadt, amely az első világháborút követően és a gazdasági válság idején az egész világon erősödött.
A második világháború után a zsidótörvényeket fokozatosan eltörölték, és az ország zsidó közössége újraépült. Azonban az elmúlt évtizedekben a magyar kormány többször is olyan törvényeket fogadott el, amelyek kritikusok szerint ismét korlátozzák a zsidók jogait és növelik a diszkrimináció lehetőségét. Ezek közé tartozik például a 2011-ben elfogadott zsidóellenes médiatörvény, amely a média tulajdonosainak zsidóságát kötelezővé tette nyilvántartásba vételre.


Ezt fel tudod használni, esetleg átírni vagy leellenőrizni, hogy az évszámok találnak-e a neten.