Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Kémia kísérlet
Ayame
kérdése
541
Halogenidek kiszorításos reakciói
Halogenidek kiszorításos reakciói: 3 db üres kémcsı közül kettıbe töltsön 2-3 cm3 kálium-jodid, a harmadikba pedig 2-3 cm3 kálium-bromid oldatot. A fenti oldatokhoz öntsön kb. ugyanennyi szén-tetrakloridot. Az elsı kémcsı tartalmához öntsön 2-3 cm3 brómos vizet, a másik kettıhöz pedig klóros vizet.
Mik a tapasztalatok
Mik a reakció egyenletek
Mi a magyarázat a történtekre
Halogenidek kiszorításos reakciói: 3 db üres kémcsı közül kettıbe töltsön 2-3 cm3 kálium-jodid, a harmadikba pedig 2-3 cm3 kálium-bromid oldatot. A fenti oldatokhoz öntsön kb. ugyanennyi szén-tetrakloridot. Az elsı kémcsı tartalmához öntsön 2-3 cm3 brómos vizet, a másik kettıhöz pedig klóros vizet.
Mik a tapasztalatok
Mik a reakció egyenletek
Mi a magyarázat a történtekre
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Kémia
Válaszok
1
meika
{ Vegyész }
megoldása
Halogenidek kiszorításos reakciói
Ez azon alapul, hogy egy halogén elem kiszorítja vegyületéből a periódusos rendszer VII. oszlopában alatta levő halogént:
például a klór kiszorítja a bromid ionból vagy jodid ionból a brómot, illetve jódot.
Ugyanígy a bróm kiszorítja a jodid ionból a jódot.
A tapasztalatok ennek fognak megfelelni: a vörösesbarna vagy a lila szín megjelenésének.
tapasztalatok:
A kálium-jodid, és a kálium-bromid oldat is színtelen, vizes oldat (sók oldata).
A szén-tetraklorid is színtelen, de a vízzel nem elegyedő, apoláris szerves vegyület (apoláris, mert a szén-klór poláris kötések elrendeződése tetraéderes, ezek pedig kioltják egymás hatását.).
A szén-tetraklorid sűrűsége nagyobb a víznél, ezért a kémcsövekben alsó fázist fog alkotni.
1. cső: kálium-jodid + brómos víz
2. cső: kálium-jodid + klóros víz
3. cső: kálium-bromid + klóros víz
Az 1. kémcsőben homogén fázisú kémiai reakció fog lezajlani a vizes oldatban.
Összerázás után az alsó, szén-tetrakloridos fázis sötét lila lesz a kivált jódtól (csak a jód átoldódása miatt heterogén a fázis) (a bróm oxidálta a jodid-ionokat). A jód apoláris, oxigént nem tartalmazó oldószerekben (pl benzinben, szén-tetrakloridban) lila színnel, jól oldódik.
A 2. kémcsőben ugyanazt tapasztaljuk:
Összerázás után az alsó, szén-tetrakloridos fázis sötét lila lesz a kivált jódtól (a klór oxidálta a jodid-ionokat). A jód apoláris, oxigént nem tartalmazó oldószerekben (pl benzinben, szén-tetrakloridban) lila színnel, jól oldódik.
A 3. kémcsőben mást tapasztalunk:
Összerázás után az alsó, szén-tetrakloridos fázis vöröses barna lesz a kivált brómtól (a klór oxidálta a bromid-ionokat). A bróm apoláris oldószerekben (pl benzinben, szén-tetrakloridban) jól oldódik.
A klór és a bróm is (bár apoláris molekulák) oldódnak vízben, de kémiai reakció is történik:
klór + víz → hipoklórossav + hidrogén-klorid
bróm + víz → hipobrómossav + hidrogén-bromid
Cl₂ + H₂O → HOCl + HCl
Br₂ + H₂O → HOBr + HBr
1. cső: kálium-jodid + brómos víz → kálium-bromid + jód
2. cső: kálium-jodid + klóros víz → kálium-klorid + jód
3. cső: kálium-bromid + klóros víz → kálium-klorid + bróm
Ionegyenletekkel a reakciók lényege:
1) 2 I- + Br₂ → 2 Br- + I₂
2) 2 I- + Cl₂ → 2 Cl- + I₂
3) 2 Br- + Cl₂ → 2 Cl- + Br₂
Magyarázat:
egy halogén elem kiszorítja vegyületéből a periódusos rendszer VII. oszlopában alatta levő halogént:
például a klór kiszorítja a bromid-ionból vagy jodid-ionból a brómot, illetve jódot.
Ugyanígy a bróm kiszorítja a jodid-ionból a jódot.
Ennek oka a feljebb lévő halogénnek az alatta lévőhöz viszonyított nagyobb elektronegativitása, vagy az alatta lévőhöz viszonyított pozitívabb standard elektród potenciálja (lásd táblázat: A klorid-klór rendszer standard elektród potenciálja pozitívabb, mint a bromid-bróm vagy a jodid-jód rendszeré - mintha a pozitívabb könnyebben szipkázná el az elektront a negatívabbaktól - logikus?) A klór erősebb oxidálószer, mint a bróm és a jód.
A bróm erősebb oxidálószer, mint a jód.
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/vegyipar/fizikai-kemia/a-standard-potencial-potencialtablazatok-ertelmezese-hasznalata/potencialtablazatok
Ez azon alapul, hogy egy halogén elem kiszorítja vegyületéből a periódusos rendszer VII. oszlopában alatta levő halogént:
például a klór kiszorítja a bromid ionból vagy jodid ionból a brómot, illetve jódot.
Ugyanígy a bróm kiszorítja a jodid ionból a jódot.
A tapasztalatok ennek fognak megfelelni: a vörösesbarna vagy a lila szín megjelenésének.
tapasztalatok:
A kálium-jodid, és a kálium-bromid oldat is színtelen, vizes oldat (sók oldata).
A szén-tetraklorid is színtelen, de a vízzel nem elegyedő, apoláris szerves vegyület (apoláris, mert a szén-klór poláris kötések elrendeződése tetraéderes, ezek pedig kioltják egymás hatását.).
A szén-tetraklorid sűrűsége nagyobb a víznél, ezért a kémcsövekben alsó fázist fog alkotni.
1. cső: kálium-jodid + brómos víz
2. cső: kálium-jodid + klóros víz
3. cső: kálium-bromid + klóros víz
Az 1. kémcsőben homogén fázisú kémiai reakció fog lezajlani a vizes oldatban.
Összerázás után az alsó, szén-tetrakloridos fázis sötét lila lesz a kivált jódtól (csak a jód átoldódása miatt heterogén a fázis) (a bróm oxidálta a jodid-ionokat). A jód apoláris, oxigént nem tartalmazó oldószerekben (pl benzinben, szén-tetrakloridban) lila színnel, jól oldódik.
A 2. kémcsőben ugyanazt tapasztaljuk:
Összerázás után az alsó, szén-tetrakloridos fázis sötét lila lesz a kivált jódtól (a klór oxidálta a jodid-ionokat). A jód apoláris, oxigént nem tartalmazó oldószerekben (pl benzinben, szén-tetrakloridban) lila színnel, jól oldódik.
A 3. kémcsőben mást tapasztalunk:
Összerázás után az alsó, szén-tetrakloridos fázis vöröses barna lesz a kivált brómtól (a klór oxidálta a bromid-ionokat). A bróm apoláris oldószerekben (pl benzinben, szén-tetrakloridban) jól oldódik.
A klór és a bróm is (bár apoláris molekulák) oldódnak vízben, de kémiai reakció is történik:
klór + víz → hipoklórossav + hidrogén-klorid
bróm + víz → hipobrómossav + hidrogén-bromid
Cl₂ + H₂O → HOCl + HCl
Br₂ + H₂O → HOBr + HBr
1. cső: kálium-jodid + brómos víz → kálium-bromid + jód
2. cső: kálium-jodid + klóros víz → kálium-klorid + jód
3. cső: kálium-bromid + klóros víz → kálium-klorid + bróm
Ionegyenletekkel a reakciók lényege:
1) 2 I- + Br₂ → 2 Br- + I₂
2) 2 I- + Cl₂ → 2 Cl- + I₂
3) 2 Br- + Cl₂ → 2 Cl- + Br₂
Magyarázat:
egy halogén elem kiszorítja vegyületéből a periódusos rendszer VII. oszlopában alatta levő halogént:
például a klór kiszorítja a bromid-ionból vagy jodid-ionból a brómot, illetve jódot.
Ugyanígy a bróm kiszorítja a jodid-ionból a jódot.
Ennek oka a feljebb lévő halogénnek az alatta lévőhöz viszonyított nagyobb elektronegativitása, vagy az alatta lévőhöz viszonyított pozitívabb standard elektród potenciálja (lásd táblázat: A klorid-klór rendszer standard elektród potenciálja pozitívabb, mint a bromid-bróm vagy a jodid-jód rendszeré - mintha a pozitívabb könnyebben szipkázná el az elektront a negatívabbaktól - logikus?) A klór erősebb oxidálószer, mint a bróm és a jód.
A bróm erősebb oxidálószer, mint a jód.
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/vegyipar/fizikai-kemia/a-standard-potencial-potencialtablazatok-ertelmezese-hasznalata/potencialtablazatok
Módosítva: 3 éve
0
-
Ayame: nagyon szépen köszönöm a megoldást, a flour nem szerepelt a feladatban 3 éve 0
-
meika: Ez igaz. Csak annyi lett volna, hogy a fluor a legerősebb oxidálószer. 3 éve 0