A) gamma
B) 1
C) ugyanaz az elektronhéj, csak béta 1el több elektront tartalmaz
D) alfa 1-el kevesebb elektronikus tartlamaz
E) azonos a külső vegyertekelektronszám
F) állanak 1-el kevesebb elektonhéja van
G) béta
H) ha béta nemesgaz akkor alfa és gamma halogén
I) igen habaz a 9es elem q Fluor

Akkor az értéshez:

Nézzük a periódusos rendszert is (segít). Különben sem írja a feladat, hogy ne nézd (de nézés nélkül is megoldható, ugyanis nem kérdeznek konkrét elemet a feladatban).

A feladatban az elemek (α, β, γ) egymáshoz viszonyított helyzete alapján kell kitalálni a válaszokat.

Ez egy nehéz feladat, akkor lehet jól megoldani, ha a másik feladatodat (amit már megbeszéltünk) alaposan megértetted.


a) melyik a legnagyobb rendszámú elem a 3 közül?

A periódusos rendszerben az elemek balról jobbra (a normál olvasásnak megfelelő) sorrendben követik egymást.
Ez a "sorszám" a rendszám, az elem periódusos rendszerben elfoglalt helyének a száma.
Azt jelenti, hogy az elem hányadik a sorban.
A sorok úgy vannak rendezve, hogy a hasonló tulajdonságú elemek egymás alatt vannak.

Ennek megfelelően α és β egymást követik, tehát β rendszáma eggyel nagyobb, mint α rendszáma.
γ azonban a következő sorban van, így eggyel több elektronhéja van, mint α-nak és β-nak.
Ha több elektronja van γ-nak, akkor több protonja is van, így a rendszáma is nagyobb lesz.
(Atomokban a rendszám = protonszám = elektronszám, mert az atom kifelé semleges töltésű kémiai részecske.)

A legnagyobb rendszámú elem a legtöbb elektront tartalmazó atom lesz: ezért γ a válasz.

b) mennyivel tér el α és β rendszáma?
Az előbb sikerült is megválaszolni, hogy a rendszám azt jelenti, hogy az elem hányadik a sorban.
Mivel α és β közvetlenül egymást követi, ezért β rendszáma 1-gyel nagyobb, mint α rendszáma.

c) mi a hasonlóság α és β elektron szerkezetében?
A periódusos rendszerben az egy sorban lévő elemeknek ugyanannyi elektronhéja van.
Tehát α-nak és β-nak ugyanannyi elektronhéja van (ugyanannyi rétegű hagymából állnak az atomjaik).

d) mi a különbség α és β elektron szerkezetében?
Mivel már tudjuk, hogy β rendszáma 1-gyel nagyobb, mint α rendszáma, ezért β elektronszáma is 1-gyel nagyobb, mint α elektronszáma (atomoknál még mindig protonszám = elektronszám).

Ezzel csak a vegyérték elektronok számában különböznek, mivel másik oszlopban vannak.

e) mi a hasonlóság α és γ elektron szerkezetében?
A periódusos rendszerben az egy oszlopban lévő elemeknek ugyanannyi vegyérték elektronja (külső elektronja) van (a hagyma legkülső héján lévő elektronok száma).

Tehát α-nak és γ-nak ugyanannyi vegyérték elektronja van (a hagyma legkülső héján ugyanannyi elektron van), mert ugyanabban az oszlopban vannak.

f) mi a különbség α és γ elektron szerkezetében?
A periódusos rendszerben az egy sorban lévő elemeknek ugyanannyi elektronhéja van.
Mivel γ a következő sorban van, ezért eggyel több elektronhéja van, mint α-nak.

g) melyik lehet nemesgáz?
Lehet-e α és γ nemesgáz?
Miért?
Nem lehet, mert ha α és γ nemesgáz lenne, akkor β nem lehet ott.
A nemesgázok a 8. főcsoportban, a 8. oszlopban találhatók. 9. oszlop nincs.
Így csak β lehet nemesgáz.

h) az α, β, és γ közül legfeljebb hány lehet halogén elem?
β lehet halogén elem?
Igen, mert attól, hogy az üres táblázatot nem rajzolták meg β után, (a g kérdéstől függetlenül) β halogén elem is lehet, miközben α és γ az oxigén csoport eleme.

A kérdés az, hogy legfeljebb (azaz maximum) hány lehet halogén?
Ha β nemesgáz, akkor α és γ lehet halogén elem, így a válasz: az α, β, és γ közül legfeljebb KETTŐ lehet halogén elem.

i) lehetséges-e, hogy α protonszáma kisebb, mint 11?
A 11. elem a nátrium lenne, ami a 3. sorban van.

Nézzük meg a lehetőségeket!
Ha α protonszáma nagyobb, mint 11, akkor a nátriummal egy sorban van, vagy azt követő sorban valahol (és `beta` ` gamma` követi).
Ezzel nincs gond.

Ha ránézünk a periódusos rendszerre, akkor α protonszáma csak akkor lehet kisebb, mint 11, ha α a fluor (ekkor β a neon, γ a klór).

j) ha δ olyan elem, amelyiknek a kémiai tulajdonságai α-ra hasonlítanak, akkor δ az α oszlopában van (vagyis ha hasonlóak a kémiai tulajdonságok, ami azt jelenti, hogy hasonlóan viselkednek kémiai reakciókban, akkor azonos a vegyérték elektronok száma, amelyekkel részt vesznek a kémiai reakciókban. Gondoljunk a nátriumra és a káliumra. Egymás alatt vannak, mindkettő hevesen reagál vízzel.)
AZONOS vegyérték elektronszám mellett, miért csak HASONLÓ a viselkedés? Miért nem UGYANAZ?
Azért, mert MÁSIK ANYAGRÓL van szó. Az elektron szerkezetük eltérő. például a nátrium a 3. elektronhéjáról adja le az 1 darab vegyérték elektronját, a kálium pedig a 4. elektronhéjáról.)

Tehát ha δ az α oszlopában van, akkor β és γ közül γ-nak lesznek δ-hoz hasonló kémiai tulajdonságai.