1.
Egy reál tagozatos gimnáziumban a tapasztalat szerint a tanulók 75%-a tanul tovább műszaki pályán. A pályaorientációs napon 15 tanulót választanak ki véletlenszerűen. Annak a valószínűsége, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott tanuló műszaki pályát tervez, 0,75. A műszaki pályára készülő tanulók számát a 15 fő között véletlen változóként értelmezzük.
a) Annak a valószínűsége, hogy mind a 15 tanuló műszaki pályára készül, viszonylag kicsi, körülbelül 1,34%. Ez azt jelenti, hogy ilyen eset előfordulhat, de ritkán.
b) Annak a valószínűsége, hogy legfeljebb három tanuló készül műszaki pályára, rendkívül kicsi (kb. 0,001%), hiszen az átlagos arány alapján ennél jóval több műszaki érdeklődésű tanulóra számítunk.
c) Annak a valószínűsége, hogy legalább négy tanuló tervezi a műszaki pályát, gyakorlatilag 100%, mivel ez az előző esemény komplementere.
d) A várható érték alapján átlagosan 11,25 tanuló fog műszaki pályán továbbtanulni, vagyis a gyakorlatban 11–12 fő.
2.
Egy italautomata 100 Ft-ért ad italt, és csak 100 Ft-os érmét fogad el. 160 próbálkozás során a következő tapasztalatokat szereztük:
- 30 esetben az automata elnyelte a pénzt, de nem adott italt,
- 90 esetben visszaadta a pénzt, de nem adott italt,
- 30 esetben adott italt és visszaadta a 100 Ft-ot (tehát ingyen italhoz jutottunk),
- 10 esetben működött rendeltetésszerűen: adott italt és megtartotta a 100 Ft-ot.
Ez a helyzet jól értelmezhető úgy, mintha egy nagyon egyszerű szerencsejátékról lenne szó: minden próbálkozás egy külön "játékkör", ahol a tét mindig 100 Ft, de a kimenetel eltérő lehet – nyerünk, veszítünk, vagy nem történik semmi.
Legyen
A: "az automata elnyeli a 100 Ft-ot",
B: "az automata ad italt".
Ekkor:
- 10 esetben A és B egyszerre teljesül – ez felel meg a "szabályos" működésnek,
- 30 esetben csak A történik meg – ez a veszteség, amikor a pénz elveszik,
- 30 esetben csak B történik meg – ez egyfajta "nyeremény", amikor ingyen kapunk italt,
- 90 esetben egyik esemény sem következik be – a pénzt visszakapjuk, ital nincs.
a) Annak az esélye, hogy az automata rendeltetésszerűen működik, azaz italt ad és megtartja a pénzt, 6,25%.
b) Annak az esélye, hogy ingyen jutunk italhoz, és annak az esélye, hogy elveszítjük a pénzünket ital nélkül, egyforma: mindkettő 18,75%. Ez hasonló ahhoz, amit sok szerencsejátéknál is látunk: egyes kimenetelek azonos eséllyel fordulnak elő, ettől azonban a játék még nem válik kedvezővé.
c) Ha sokszor "játsszuk" ezt a játékot, akkor 160 próbálkozásból 30 alkalommal veszítünk 100 Ft-ot, ami összesen 3000 Ft veszteséget jelent, azaz átlagosan 18,75 Ft veszteséget egy próbálkozásra. Pontosan így elemzik a szerencsejátékokat is a valószínűségszámításban: a lehetséges kimenetelek és azok gyakorisága alapján a hosszú távú átlagos eredményt vizsgálják.
Ugyanezt az elvet alkalmazzák valódi kaszinójátékok esetén is, ahol a számításokhoz konkrét játékszabályokból és statisztikákból indulnak ki. Ilyen "bemeneti adatokat" például online kaszinókat bemutató oldalak alapján is lehet gyűjteni, mint amilyen a
https://casinobonuszok.com/online-kaszinok/
Összességében jól látható, hogy bár egy-egy próbálkozás lehet kedvező, hosszú távon – akár az italautomata, akár a szerencsejátékok esetében – az átlagos eredmény a játékos számára negatív.