Fizika hf

Egyszerűség kedvéért a gravitációs gyorsulást 10 m/s²-nak fogom venni.
7:
nem látszik
8:
S = 20 kg * 10 m/s² = 200 N Ez a válasz mind három kérdésre, mert egyik esetben sem változik a láda sebessége vagy annak iránya.
11:
Önsúly: G = 40 kg * 10 m/s² = 400 N
Eredő erő = R = 400 N - 40 N = 160 N Ennyi lesz a nomó ereje is az alátámasztással szemben
nem mozog 0 a sebessége egy a talajhoz rögzített koordináta rendszerben
12:
Önsúly: G = 12 kg * 10 m/s² = 120 N
Eredő erő = R = 120 N - 150 N = -30 N
Egyenletesen gyorsuló mozgást végez. Az asztalt nem nyomja. gyorsulása: a = R/m = 30/12 = 2,5 m/s²
13:
Önsúly: G = 2 kg * 10 m/s² = 20 N
Eredő erő = R = 20 N - 30 N = -10 N
Gyorsulás: a = R/m = 10/2 = 5 m/s
Idő amíg 10 m magasra ér (feltéve, hogy kezdetben 0 méteren nyugalomban volt): s = a * t² amiből, t = √ s/a  = √ 10/5  = 2 s
14:
22 kg az 220 N, tehát nem. Viszont ha a kötelet félbehajtjuk és kb 2 kötélként (2-szeres keresztmetszet) használjuk, akkor simán. Ha csak simán akarjuk használni a kötelet max 200 N-t vagyiks 20 kg-ot tudunk vele tartani, de felemelni pont nem, hiszen ekkor a kötél max teherbírása mellet a ládára ható erők eredője 0.
15:
F = m*a vagyis F = 10*5 = 50 N a kötél teherbírása. Ennél bármennyivel nagyobb erővel el lehet szakítani a kötelet.
17:
R = m*a ahol R a testre ható erők eredője. G a súlya és 200 N-nal emeljük, vagyis R = G - 200
ahol G = m * 10 m/s²
tehát, m * 10 - 200 = m * 3 -> m = 28,57 kg