A kép nagyítása megegyezik a távolságok arányával:
nagyítás = képtávolság / tárgytávolság = -15 / (-8) = 1,875
A kép távolsága a lencsétől:
1/f = 1/k + 1/t, ahol k a tárgytávolság, t a képtávolság
Az adatokkal behelyettesítve:
1/6 = 1/-8 + 1/t, melyből t = -24 cm.
Mivel a kép a lencsén túl van, negatív előjelű.
A tükör görbületi sugara:
f = r / 2, ahol r a görbületi sugár
Az adatokból:
1/6 = 1/8 + 1/(2r), melyből r = 24 cm.
Az optikai erő:
D = 1/f = 1/0,06 = 16,67 dioptria.
A lineáris nagyítás:
M = -t / k = 24 / 8 = 3x.
A szögnagyítás:
β = tan^-1(M) = tan^-1(3) = 71,56°.

Az első oldallapról a másodikra való áthaladás során a fény megtörik a törésmutató arányának megfelelően:
sin(i) / sin(r) = n
Ahol i a beesési szög, r a kilépési szög, n a törésmutató.
Az adatokkal behelyettesítve:
sin(i) / sin(250°) = 1,7
Az i szöget megkapjuk, ha mindkét oldalra arcsin-t alkalmazunk:
i = arcsin(sin(250°) * 1,7) = 69,34°
A törési szög pedig:
r = arcsin(sin(i) / n) = arcsin(sin(69,34°) / 1,7) = 40,66°.

A homorú tükör optikai erejének dioptriában kifejezve az inverz távolság:
D = 1/f, ahol f a fókusztávolság
A képtávolság és a tárgytávolság összege megegyezik a fókusztávolsággal:
f = k + t
A nagyítás a kép és a tárgy távolságának arányával adódik:
M = -t / k = -2
Az adatokat behelyettesítve:
f = k + t
f = k - 2k
f = -k
Ebből következik:
D = 1/f = -1/k

A tárgytávolság és a fókusztávolság reciprok összege megegyezik az optikai erővel:
D = 1/f + 1/k = -1/15
Az egyenletből kifejezve k-t, kapjuk:
k = -30 cm
Visszahelyettesítve az eredeti egyenletbe:
f = k - 2k = -k = 30 cm
Tehát a tükör fókusztávolsága 30 cm, és az optikai ereje:
D = -1/0,3 = -3,33 dioptria.