Szia!

Az első kérdésre válaszolva: a reakcióegyenletben a 3n+1 valójában a hidrokarbonban található szénatomok számát jelenti, mivel egy szénatomhoz két hidrogénatom tartozik, így a hidrokarbonban található hidrogénatomok száma 2n+2. Tehát összefoglalva, CnH2n+2 + (3n+1)/2 O2 = n CO2 + (n+1) H2O, ahol 2n+2 a hidrokarbonban található hidrogénatomok száma, 3n+1 pedig a szénatomok száma.

A második kérdésben adott egyenlet nem lineáris, és kétséges, hogy pontos megoldása van-e. Átrendezve az egyenletet, az alábbi formát kapjuk:
X(64+28y/(X+5y)) = 34,7-32y
Itt látható, hogy a jobb oldal is tartalmazza a változó y-t, így az egyenlet átszervezése és pontos megoldása nem egyszerű feladat. Lehet, hogy csak közelítő megoldást lehet találni numerikus módszerekkel.

Remélem segítettem!

Ez az egyenlet a szénhidrogének közül az alkánok (nyílt láncú, telített szénhidrogének) égésének általános egyenlete:

CnH2n+2 + ½(3n+1) O₂ = n CO₂ + (n+1) H₂O

Nyílt láncú, telített azt jelenti, hogy nem tartalmaz gyűrűt és nem tartalmaz a szénatomok között kettős vagy hármas kötést (kettős vagy hármas kötés esetén telítetlen szénhidrogén lenne: alkén vagy alkin).

Az alkánok általános képlete: CnH2n+2

miért?

Mert, ha felrajzolunk egy alkánt, például a propánt, akkor ezt megtehetjük így: H-(CH)₂-(CH)₂-(CH)₂-H

Ahhoz, hogy butánt kapjuk, a szénlánchoz egy metilén csoportot -(CH)₂- kell rajzolni:
H-(CH)₂-(CH)₂-(CH)₂-(CH)₂-H

(Ezt úgy nevezzük, hogy az alkánok homológ sora. Ez azt jelenti, hogy a homológ sorban az egymást követő vegyületek csak egy CH2 metilén csoportban különböznek egymástól.)

A szénláncban így mindig kétszer annyi hidrogén atom van, mint szénatom:
a propánnál 3 szénatomhoz 6 hidrogén kapcsolódik,
a butánnál 4 szénatomhoz 8 hidrogén kapcsolódik,
ez lesz a CnH2n,

ÉS még a láncvégi hidrogéneket is figyelembe véve, ami mindig 2 darab:
CnH2n+2 lesz az általános képlet.


Nézzük az égési egyenlet rendezését:

Bal és jobb oldalon n darab szénatom van: Cn -ből n mól CO₂ keletkezik:

CnH2n+2 + O₂ = n CO₂ + H₂O

H2n+2, vagy 2n+2 mól hidrogénből fele annyi, azaz (2n+2)/2 mól víz keletkezik, ami 2-vel egyszerűsítve (n+1):

CnH2n+2 + O₂ = n CO₂ + (n+1) H₂O


Most már csak az oxigénatomokat kell összeszámolni:

A jobb oldalon van n darab O₂ a szén-dioxidban, ami 2n O atom.
A vízben van (n+1) darab O.
A kettő összesen: 2n + (n+1) = 3n+1 darab O a jobb oldalon.
A bal oldalon ezért fele ennyi O₂ lesz, így jön ki az ½(3n+1) O₂.

Tehát a rendezett általános égési egyenlet alkánokra:
CnH2n+2 + ½(3n+1) O₂ = n CO₂ + (n+1) H₂O


Másik kérdés:
Ha egy egyenlet két ismeretlent (x és y) tartalmaz, akkor annak végtelen sok megoldása van.
Lehet, hogy el van írva valami az X(64+28y/(X+5y)) = 34,7-32y egyenletben, vagy hiányzik egy másik egyenlet x vagy y kifejezésére.
Kétismeretlenes egyenleteknél egyenlet rendszert szoktak megadni, amiben x-re és y-ra két egyenlet van megadva.