Egyetlen egy dolog van a térfogattal kapcsolatban:
`V = A·h`
Vagyis a térfogatot megkapod, ha az alapterületet megszorzod a magassággal.

Mindegy, hogy egyenes hasáb, vagy ferde hasáb, vagy hengerről van szó, mind így megy, csak a magasság kell.

A különböző feladatokban ezerféle módon el tudják viszont "bonyolítani" azt, hogy hogyan kell kiszámolni a magasságot vagy az alapterületet, arra viszont nem lehet általános receptet adni, azt egyedileg kell kitalálni.

Az alapterületnél ilyen dolgok vannak:

Henger esetében az alap egy kör. Annak a sugara az érdekes, az alapterület `r^2π`

Hasáb esetén az alap valamilyen sokszög. Mondjuk háromszög alapú hasáb esetén az alap háromszög. Az alapél az ilyenkor a háromszög egyik "éle", vagyis oldala.

Sokszor van szó olyan hasábról, ahol az alap valamilyen szabályos sokszög (mondjuk szabályos háromszög): minden oldala azonos hosszúságú. Ekkor lehet egyetlen alapélről beszélni, hisz mindegyik oldal ilyen hosszú.

Ha négyzet alapú hasábról van szó, az könnyű eset, mert a négyzet területe könnyen számolható egy oldaléléből: `a^2`

Ha mondjuk szabályos háromszög az alap, az már bonyolultabb. Ott is az alap minden oldala azonos hosszú, de a területhez a magasság is kell. Fel kell rajzolni nagyjából egy szabályos háromszöget, bele a magasságát. Rajzold most fel, és úgy olvasd, amit írok.
A magasság felezi az alapot. Lesz a magassággal egy derékszögű háromszög, a befogók a magasság és az alap fele, az átfogó a háromszög másik oldala. Fel lehet írni a Pitagoraszt:
`(a/2)^2+m^2=a^2`
`m^2 = a^2-(a/2)^2=a^2-a^2/4=3/4a^2`
`m=sqrt(3)/2 a`

(Ezt meg is lehet jegyezni, de én se jegyzem meg, fejben mindig levezetem. Ha viszont félsz, hogy nem fogod tudni levezetni, magold be.)

Szóval ha szabályos háromszög az alap, aminek oldaléle `a`, akkor az alap területe:
`(a·m)/2=1/2·a·sqrt(3)/2 a=sqrt(3)/4 a^2`

Ha szabályos sokszög, akkor is valahogy kell keresni derékszögű háromszögeket, amikben Pitagorasszal lehet számolni a magasságot, hogy számolni lehessen az alapterületet.