Newton 2. törvénye és a lenduletmegmaradas alapjan működik. A lenduletben lévő golyó az utkozeskor nagyon nagyon kicsi deltaido alatt atadja teljes lendületét egy erőlökés kíséretében (ez a newton 2.). Majd a kovetkezo golyonak is atadja, vegul a legutolso golyo már nem adja át, hanem szepen kilendul az elso golyó lenduletevel. A lenduletek azert nem aprozodnak mert a tomegek egyenlők.

amikor az álló golyónak (`m_2` és `v_12=0`) nekiütközik az `m_1` tömegű, `v_11` sebességű golyó:
`sumI_1=m_1cdotv_11+m_2cdotv_12=m_1cdot v_11` - ütközés előtti lendületek
az ütközés után az első golyó megáll (`v_21=0, v_22=v_11`), a másik ugyanakkora sebességgel elindul:
igazából az energiamegmaradás törvénye is érvényesül:
`frac{1}{2}m_1cdotv_11^2+frac{1}{2}m_2cdotv_12^2=frac{1}{2}m_1cdotv_21^2+frac{1}{2}m_1cdotv_22^2`,
tehát:
`sumI_2=m_1cdotv_21+m_2cdotv_22=m_2cdotv_22` - ütközés utáni lendületek
`sumI_1=sumI_2` - a lendületek az ütközés előtt és után megegyeznek
mivel `m_1=m_2`, ezért a sebességek megegyeznek
az erőlökés(`Deltat` nagyon kicsi, nagyon gyorsan végbemegy a jelenség):
`F=frac{DeltaI_1}{Deltat}=mcdotfrac{Deltav_1}{Deltat}=m_1cdotfrac{v_21-v_11}{Deltat}=mcdota` - ez a Newton 2. valójában
Newton 3. miatt pedig (hatás-ellenhatás), amekkora erővel hat az egyik golyó a másikra, miközben lelassítja azt, a másik golyó ugyanazzal az erővel felgyorsítja az egyiket.
Még a szélső golyókról annyit lehet tudni, hogy a mozgási energiájuk emelkedés közben helyzeti energiává alakul, miközben teljesen lelassulnak, aztán újra elindulnak visszafelé, megint mozgási energiájuk lesz: `frac{1}{2}m_1cdotv_11^2=m_1cdot"g"cdoth`