Küldj egy fotót az eredetiről, szövegestül - képestül.

de igy sem lesz érthető szerintem :/

Így sokkal jobb, de nagyon rondán írsz, úgyhogy csak annyit értek belőle, hogy електрон-nal kezdődik ukránul...

Az U=6 az nem "kilovatt", hanem kilovolt. Nagy különbség! (Az ukrán V betű a volt jele)
Az alfa nem L betű, valójában nem is hasonlít rá, csak csúnyán írod. Ilyen igaziból: α
A B az majdnem rendben, csak a mértékegységet nem írtad oda: T vagyis tesla (mint az elektromos kocsi). Ez a mágneses indukció jele.

Az első képlet bal oldalán szerintem nem z van, hanem r, vagyis a körpálya sugara. Azt kell kiszámolni, az a kérdés.

---

Valami olyasmi lehet az ukrán szöveg, hogy egy `U = 6\ kV`-os feszültségű elektromos térben felgyorsítunk egy elektront (aminek a töltése `e`). Aztán ez a felgyorsított elektron `α=30°`-os szögben berepül egy mágneses térbe, aminek az indukciója `B =1.3·10^(-2)\ T`. Ott pedig körpályán kezd el mozogni, pontosabban egy spirál-pályán, aminek a sugara a kérdés.

Először ki kell számolni, hogy mekkora a gyorsítás után az elektron sebessége.

Ezt úgy lehet számolni, hogy az elektromos mező által végzett munka (ami `q·U` -- jelen esetben, amikor a töltés `q=e`,. akkor `e·U`, nagy U-val, nem kicsivel, ahogy írtad), szóval ez a végzett munka átalakul mozgási energiává:
`e·U = 1/2·m·v^2`
Ez volt a második képlet, ami a füzetedben van.

Az elektron adatait tudjuk:
A töltése `e=1.6·10^(-19)\ C`
A tömege `m=9.1·10^(-31)\ kg`
így a sebességet a fenti képlettel ki tudod számolni. Számold ki.

A mágneses térben erő hat a mozgó elektronra. Az erő merőleges a sebességre, nagysága pedig ennyi: (Lorentz-törvény)
`vec F = q·vec v xx vec B`
Ez a keresztszorzat olyan, hogy ha a két vektor (`v` sebesség és `B` mágneses indukció) merőleges egymásra, akkor értéke sima szorzat lesz, ha viszont azonos irányúak, akkor az értéke 0.
Bontsuk fel a sebességet két komponensre. Az egyik iránya azonos az indukciós vektor irányával, a másik pedig merőleges rá:
`v_"azonos" = v·cos\ α`
`v_"merőleges" = v·sin\ α`
A merőleges komponens miatt lesz körpálya, az azonos irányú miatt pedig spirál (vagyis elhúzott körpálya)

Most csak a körpálya sugara a kérdés, tehát a merőleges sebességkomponenssel foglalkozzunk... `v_x`-szel fogom jelölni `v_"merőleges"` helyett, hogy ne kelljen annyit írni.

Mivel merőlegesek, elhagyhatjuk a vektor-jeleket, sima szorzás lesz a keresztszorzásból:
`F=q·v_x·B`
most persze `q=e`, szóval:
`F=e·v_x·B`

Mivel ez az erő mindig merőleges a sebességre, ezért ebből éppen körpályán való mozgás lesz. Az erő ezért valójában a centripetális erő, ami `F_(cp)=m·v_x^2/r`:
`F=F_(cp)`
`e·v_x·B=m·v_x^2/r`
osztva `v_x`-szel, aztán átrendezve:
`r=(m·v_x)/(e·B)`
Ha most `v_x` helyébe beírjuk a szinuszos `v_"merőleges"` kifejezést, ezt kapjuk:
`r=(m·v·sin\ α)/(e·B)`
Ez az első képlet a füzetedben, csak ott nincs levezetve.

Simán be kell helyettesíteni az ismert adatokat, kijön a sugár.