Oxidáljunk mangán-dioxiddal:

4 `HCl` + `MnO_2` = `MnCl_2` + `Cl_2` + 2 `H_2O`

`Cl_2` + 2 `KI` = `I_2` + 2 `KCl`

`M_(I_2)` = 254 `g/(mol)`

`M_(HCl)` = 36,45 `g/(mol)`

25,4 g jód az `25.4/254` = 0,1 mol jód

Ez keletkezik 0,1 mol klórgázból, ami négyszerannyi, vagyis 0,4 mol HCl-ból keletkezik.

A HCl-oldat

100 g-jában van 36 g HCl

Mennyi oldatban van `0.4*36.45` = 14,58 g HCl?

m = `14.58/36*100` = 40,5 g

`V_(HCl)` = `m/rho` = `40.5/1.18` = `ul("34,32 " cm^3)` HCl-oldatból indultunk ki.

Ez persze csak akkor igaz, ha `MnO_2`-dal oxidálunk.

Ha `KMnO_4`-tal oxidálunk, akkor más a helyzet,

16 `HCl` + 2 `KMnO_4` = 2 `MnCl_2` + 5 `Cl_2` + 2 `KCl` + 8 `H_2O`

Itt 16 mol HCl-ből lesz 5 mol `Cl_2`, szóval számít az oxidálószer minősége is.

Oxidálhatunk kálium-dikromáttal is:

14 `HCl` + `K_2Cr_2O_7` = 3 `Cl_2` + 2 `CrCl_3` + 2 `KCl` + 7 `H_2O`

Itt pedig 14 mol HCl-ból lesz 3 mol klórgáz.

Attól függ mi a cél.

Ha az, hogy minél kevesebb HCl-oldatot használjunk fel, akkor olyan oxidálószert keressünk, ahol a HCl összes klórtartalmából klórgáz keletkezzen. Erre jó példa a HYPO.

`NaOCl` + 2 `HCl` = `Cl_2` + `NaCl` + `H_2O`

Itt 2 mol HCl-ből lesz 1 mol klórgáz (igaz, hogy nemcsak a HCl klórjából, hanem a nátrium-hipoklorit klórjából is).

A keletkező 0,1 mol jód, amit 0,1 mol klórgáz csap ki, ahhoz 0,2 mol HCl szükséges, tehát feleannyi lesz minden, mint az első esetnél, vagyis `ul("17,16 " cm^3)` HCl-ból indulunk ki.

Tehát fontos lenne tudni az oxidálószert.