1,

a,

Kiszámoljunk mindennek a tömegét és összeadjuk:

40 `cm^3` víz `to` 40 g

40 g KI + 50 g jód

60 `cm^3` víz `to` 60 g

1010 `cm^3` alkohol `to` `m_a=rho_a*V_a` = `0.802*1010` = 810,02 g

Összesen tehát 40 + 40 + 50 + 60 + 810,02 = `ul("1000,02 g")` az oldat tömege.

b,

- KI-ra:

1000,02 g oldatban van 40 g KI

100 g oldatban van `100/1000.02*40` = `ul("4 tömeg%-os")`.

- jódra:

1000,02 g oldatban van 50 g jód

100 g oldatban van `100/1000.02*50` = `ul("5 tömeg%-os")`.

- alkoholra:

1000,02 g oldatban van 810,02 g alkohol

100 g oldatban van `100/1000.02*810.02` = `ul("81 tömeg%-os")`.

c,

A `Na_2S_2O_3`-oldat

1000 `cm^3`-ében van 0,281 mol nátrium-tioszulfát

12,6 `cm^3` oldatban van `12.6/1000*0.281` = 3,54 mmol nátrium-tioszulfát

Ez reagál az egyenlet szerint feleannyi, azaz `3.54/2` = 1,77 mmol jóddal

`M_(I_2)` = 253,8 `g/(mol)`

1,77 mmol jód tömege `1.77*253.8` = 0,449 g

Azt tudjuk, hogy

1000,02 g oldatban van 50 g jód

Mennyi oldatban van 0,449 g jód?

`m=0.449/50*1000.02` = 8,986 g

Az oldat sűrűsége:

`rho=m/V` = `("8,986 g")/("10 " cm^3)` = `ul("0,8986 " g/(cm^3))`.

2,

100 g szénhidrogénben van 85,7 g szén és 100-85,7 = 14,3 g hidrogén

Ezek molban:

`85.7/12` = 7,142 mol szén

`14,3/1` = 14,3 mol hidrogén

A C:H mólarány 7,142:14,3 = 1:2

Az összegképlet: `(CH_2)_n`, ebből csak ennyire következtetünk, ez bármely monoolefin vagy cikloalkán lehet.

b,

`rho_("rel")=M_("szénhidrogén")/M_(O_2)`

`M_("szénhidrogén")` = `rho_("rel")*M_(O_2)` = `2.625*32` = 84 `g/(mol)`

Ez `(CH_2)_n` esetén:

`n*(12+2*1)` = 84

`n=84/14` = 6

A szénhidrogén molekulaképlete `ul(C_6H_(12))` . Ez már leszűkíti a lehetőségeket, ez lehet hat szénatomos monoolefin vagy néhány cikloalkán.

c,

Ahhoz, hogy minden szénatom másodrendű legyen, csak ciklovegyület jöhet szóba, hiszen ha nyílt láncú szénhidrogén lenne, akkor elsőrendű szénatomokat is tartalmazna. Sok ilyen vegyület nincs, a `ul("ciklohexán")` lesz a helyes megfejtés, rajzolsz egy hatszöget, a csúcsai a szénatomok.