labirintus az emberi lét szimbóluma, melyet már az ókori görög mitológiában is megjelenítettek. Az idézet azonban mélyebb jelentést is hordoz magában, mint pusztán egy építményt.
A labirintus szimbolikája az emberi élet útvesztőit, akadályait és kihívásait jelképezi. Az életünk során számos labirintusba kerülhetünk, melyekben elakadunk, eltévedünk vagy nehézségekkel szembesülünk. Nem mindig fizikai formában jelennek meg előttünk, hanem gyakran az életünkben felmerülő nehézségeket, problémákat jelentik. Az idézetben említett "csalás" azt mutatja, hogy a labirintus valójában az ember saját maga, aki megtéveszti önmagát azzal, hogy azt hiszi, körülményeinek áldozata, és nem találja meg a kiutat. Az emberek gyakran hajlamosak külső körülményeket okolni az életükben felmerülő nehézségekért, holott gyakran azok csak a saját maguk által felállított korlátok. A "bikaszörny" szimbolikája a saját félelmeinkkel való szembesülésre utal. Azok az akadályok és nehézségek, amelyekkel szembe kell néznünk, sokszor belső félelmeinkből, gátlásainkból fakadnak. A labirintusban való elakadásunkat és eltévedésünket gyakran a saját korlátaink és félelmeink okozzák. Az idézet végén említett Thészeusz, aki Athén királyfija, azt jelképezi, hogy a labirintusban való eligazodás nem lehetetlen. Thészeusz, aki végül legyőzi a bikaszörnyet és megtalálja a kiutat, azt mutatja, hogy az ember képes legyőzni a saját korlátait és megtalálni a helyes utat. A labirintusaink tehát nem csupán akadályokat és nehézségeket jelentenek az életünkben, hanem lehetőséget is adnak arra, hogy szembesüljünk saját korlátainkkal és félelmeinkkel.