A csodavárás minden gyermekkorban megjelenő jelenség, amely magába foglalja az álmokat, a fantáziákat és a vágyakozást. Azonban ahogy az emberek felnőnek és megtanulnak a világot racionálisabban megközelíteni, gyakran eltűnik a csodavárás. Azonban sokan úgy érzik, hogy a gyermekkorban tapasztalt csodavárás hiánya hiányzik az életükből, és úgy gondolják, hogy fontos visszanyerni ezt a képességet.

A csodavárás magában foglalja a világra való kíváncsiságot, a kreativitást és a képzelőerőt. A gyerekek nagyon hajlamosak arra, hogy a dolgokat képzeljék el másképp, mint ahogy valójában vannak. Például egy ágat könnyen átalakíthatnak varázspálcává, vagy egy kartondobozt űrhajóvá.

A csodavárás tehát fontos szerepet játszik a gyermek fejlődésében, és sokan úgy érzik, hogy a felnőttkorban is fontos fenntartani ezt a képességet. A csodavárás ugyanis lehetővé teszi, hogy szabadon és kreatívan gondolkodjunk, és olyan megoldásokat találjunk, amelyeket a racionális gondolkodás nem engedélyezne.

A csodavárásnak azonban vannak korlátai is. Például az állandó várakozás és csodavárás nem hagy időt az élet élvezetére és a jelen pillanat megtapasztalására. A felnőttkorban a csodavárás tehát valószínűleg egyensúlyt kell találni a képzelőerő és a racionális gondolkodás között.

Végső soron azonban a csodavárás nem csak az élet kreativitásának és örömének megőrzése miatt fontos, hanem azért is, mert segít abban, hogy optimistábban és pozitívabban lássuk a világot. A csodavárás lehetővé teszi számunkra, hogy az élet számos szépségét és lehetőségét észrevegyük, még akkor is, ha azok nem mindig nyilvánvalóak.