Az erőltetett függetlenedés olyan helyzetet jelent, amikor valaki egy korai életszakaszban (például serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban) kénytelen önálló életet élni a szülőktől való elszakadás nélkül. Ez lehet például egy családi konfliktus, szülői válás, vagy akár az anyagi lehetőségek hiánya miatt is előfordulhat.

Bár vannak olyan esetek, amikor az erőltetett függetlenedés előnyös lehet, mert ösztönözheti az egyént arra, hogy önállóan élni kezdjen és felelősségteljesebb legyen az életéért, ám sokszor negatív hatásai is lehetnek. Az erőltetett függetlenedés gyakran stresszt, szorongást és depressziót okozhat, és az érintetteknek nehéz lehet megbirkózni azzal, hogy nem érzik magukat támogatva és szeretve a szüleiktől.

Összességében az erőltetett függetlenedés nem kívánatos állapot, és gyakran szükséges a szülőknek, hogy segítsék a gyermekeiket az önállóság felé vezető úton, de megfelelő támogatással és iránymutatással. A függetlenedés folyamata mindig egyéni, és minden embernek szüksége van az érzelmi támogatásra és a biztonságra, amíg meg nem találja a saját útját az életben.