1. A hidakba dilatációs rést építenek. Ez az a fekete gumicsík, amit, ha figyelmesen jársz az utcán, már észrevehettél. Az a szerepe, hogyha a híd a nagy melegben tágulna, ezért (ugyan nagyon minimális mértékben is), de meghosszabbodna, ne rogyjon össze a híd.

2. A vasbeton. Gondolkodtál már rajta, vajon építkezéseknél miért pont vasat raknak a betonba? Azon kívül, hogy nagy a strapabírása, a hőtágulási tényezője hasonló a betonéhoz. Ha kisebb lenne, akkor melegben elkezdene lötyögni a vas rúd a betonon belül, ha pedig nagyobb, akkor szétfeszítené a beton szerkezetet.

3. Fogtömések anyaga. Itt is az játszott döntő szerepet, hogy hasonló legyen a hőtágulási tényezője az emberi fogéhoz. Nehogy az legyen, hogy iszod a jó forró teát, és azt érzed, hoppá, valami feszíti szét a fogamat...

4. Észrevetted, hogy pl. a távközlési, vagy magasfeszültségű vezetékek sosem feszesek két pózna között, hanem mintha lógnának? A vezetékeket télen, a hidegben célszerű felszerelni. Ekkor akár feszes is lehet, bár biztonság kedvéért ekkor sem feszesre szerelik, hátha még hidegebb lesz. Ugyanis hidegben a vezeték hossza lecsökken (ez a nyáron végbemenő folyamat fordítottja tulajdonképpen). Ha nyáron raknák föl a vezetékeket majd' feszesre, akkor télen a lecsökkent hossz miatt összerántanák a póznákat. Így két opció van: vagy télen rakják föl, vagy nyáron, de akkor jóval hosszabbra hagyják.

5. Egyes hőmérők, hőkapcsolók működése. Annyi a lényege, hogy két különböző hőtágulási együtthatójú fémszalagot összeillesztenek, és az azonos hőmérsékleten végbemenő különböző hőtágulást felhasználva sok hasznos dologra fel lehet használni. Ennek bimetall a neve. Itt egy link róla: http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Bimetall_.htm

6. A csőlíra. Ha ezt a módszert alkalmazzák csővezetékek kiépítésekor, megakadályozható, hogy a vezeték károsodjon tágulás közben. Ilyenkor a csövet ívesre hajlítják, ezzel a tágulást ki tudja egyenlíteni.

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/vegyipar/muszaki-ismeretek/csokiegyenlitok-es-kompenzatorok/a-csolira

7. A "sima'" hőmérők működése. Mint ismert, a hőmérőkben folyadék van, ez lehet pl. alkohol, vagy régebben higany is. Ahogy tágul a folyadék, egyre feljebb kúszik a kis üregben, ami mellett a megfelelő hőmérséklethez tartozó beosztás van.

8. A vasúti síneket kisebb darabjai között réseket hagynak, amik dilatációs résként funkcionálnak. Emiatt az a jellegzetes zakatolás. Ha csak egyszerűen összehegesztenék a darabokat, akkor a nagy melegben a sín meghajlana, lévén a mozdonyok alá azért csak nem építhetnek lírákat, mint a csővezetékeknél... Egyébként másik módszer a meghajlás kiküszöbölésére, hogy megfelelő hőmérsékleten hegesztik össze (kicsit hasonló a helyzet a póznák közé kifeszített vezetékek esetéhez).

9. A boroshordókra való fém szorítópántokat felhevítik, és így teszik rá a fa deszkákra. Ahogy hűl, egyre jobban szorul rá a deszkákra, ezzel összeszorítva azokat. Így megakadályozható a bor kifolyása a hordóból.

10. Esetleg láthattad már, hogy anyukád vagy nagymamád a befőttes üvegekre még forrón csavarja rá a kupakot. Ezt azért teszik így, mert ahogy hűl az üvegben a levegő, csökken a térfogata, és ez tulajdonképpen "rászívja" az üvegre a kupakot. És így nem fog semmilyen anyag belekerülni, amivel
elkerülhető a befőtt megromlása.

+1. Egy kísérlet, amit fizikaórán már láthattál. Van egy fém gyűrű és egy fém golyó. Eleinte a golyó átfér a gyűrűn. Melegítve a golyó először nem megy át rajta, de tovább folytatva a melegítést, előbb-utóbb újra át fog férni rajta.

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-10-evfolyam/hotan/a-szilard-testek-hotagulasa