1776.
Az ötszög 5 darab egyenlőszárú háromszögre bontható. A két egyenlő szára R (ami a kör sugara: 12 dm), az alapon lévő szögei 54 fokosak (ezt ugye te is tudod, nem kell magyarázni?)

Egy háromszög alapja `a`, magassága `m`, ezekre ez írható fel:
`sin 54° = m/R\ \ \ \ \ \ \ ` → `\ \ m = R·sin 54°`
`cos 54° = ((a/2))/R\ \ ` → `\ \ a/2 = R·cos 54°`
Egy háromszőg területe:
`T = (a·m)/2 = a/2·m = R^2·sin 54°·cos 54°`
Ennek az 5-szöröse az alap területe.
Ez kell majd a felszínhez is, meg a térfogathoz is. A térfogathoz csak szorozni kell a hasáb magasságávaln (40 dm), a felszínhez picit többet kell számolni:
A felszín az két ilyen alaplap, plusz az 5 oldallap. Egy oldallap az egy téglalap, aminek oldalai a hasáb magassága illetve az ötszög alapja. Arra is megvan már a képlet:
`a = 2·R·cos 54°`
már csak szorozgatni kell...

1777)
A szabályos nyolcszög 8 darab egyenlőszárú háromszögből áll, amiknek az oldalai `R`, a magassága `m`, alapja `a`, az alapon lévő szög pedig ... mennyi is? `90°-(360° // 8)/(2)=67.5°`

Most az `m` magasság van igaziból megadva, mert pont annyi a kör sugara, ami köré a nyolcszöget írjuk: `m=15\ "cm"`
`m/((a/2)) = "tg"\ 67.5°\ \ \ ` → `\ \ a=(2m)/("tg"\ 67.5°)`

Számold ki a 8 háromszög területét ezekkel, aztán gondolom a térfogat meg a felszín már menni fog.