Egy vázlat A Nagy Francia Forradalomról:

I. Franciaország a felvilágosodás idején
1.) Az ország gazdasági helyzete
- fejlett manufaktúraipar
- jól működő bankhálózat
2.) Társadalmi feszültségek
- a termőföld a földesuraké ↔ a parasztok magas adókat fizetnek a használatáért
- a királyi udvar rendkívül pazarló életmódot folytat, míg a nép éhezik
- korlátlan királyi hatalom van
- a király nem hívja össze az országgyűlést
3.) A francia társadalom felépítése
- 1. rend: papság – a lakosság 1%-a
- 2. rend: nemesség – a lakosság 1 %-a
- 3. rend: közrendűek – a lakosság 98 %-a
 a manufaktúrák nem fejlődhetnek a feudális törvények miatt
 a 3. rend alkotmányos királyságot akar
4.) A törvényhozás menete
- rendi országgyűlés: a három rend külön-külön helyen ülésezik
 1. rend – 300 képviselője van – összesen 1 szavazatuk van
 2. rend – 300 képviselője van – összesen 1 szavazatuk van
 3. rend – 600 képviselője van – összesen 1 szavazatuk van

II. A rendi gyűlés összehívása
1.) A 3. rend lázadása
- XVI. Lajos újabb adókat akar kivetni, ehhez az országgyűlés jóváhagyása kell
- A király összehívja az országgyűlést (1789. Versailles)
- A 3. rend nem akarja megszavazni az adókat, hanem saját követeléseit akarja
megvalósítani: nemzetgyűlés létrehozása, vagyis
 a három rend közösen vegyen részt az üléseken
 rendenkénti szavazás helyett minden képviselő személyenként szavazhasson
- XVI. Lajos erre feloszlatja az országgyűlést
- A képviselők nem engedelmeskednek a királynak, hanem a labdaházba vonulnak -
esküt tesznek (labdaházi eskü):
 addig nem mennek haza, amíg nincs az országnak alkotmánya
2.) Alkotmány:
- Egy állam alaptörvénye. Meghatározza az állampolgárok jogait és
kötelességeit.
(Mindenkire egyformán kötelező – még a királynak is be kell tartania!)

III. A forradalom kezdete
1.) Forradalom Párizsban:
- A király katonaságot rendelt ki az országgyűlés feloszlatására
- A hírre a párizsi nép fegyvert fogott – megostromolta a Bastille-t
(a királyság erődbörtöne, a királyi hatalom jelképe)
- 1789. július 14.
- A katonaság a nép mellé állt
2.) Forradalom vidéken:
- A parasztok, jobbágyok felfegyverkeznek, legyilkolják a nemeseket = "nagy
félelem" időszaka

IV. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
- 1789. Párizs
- Alkotmány, megfogalmazója: La Fayette márki
 új államforma: alkotmányos királyság
 elfogadja a népfelség elvét
 emberi jogok: szabadság, egyenlőség
 polgári választójog bevezetése
 cenzusos választójog (cenzus = feltételekhez szabott)
 feltételek: szavazójogot kaphat az a felnőtt férfi, aki egy kevés vagyonnal
rendelkezik
 vallásszabadság
 a feudalizmus felszámolása
 nemesi előjogok megszüntetése
 a földesúri szolgáltatások eltörlése (robot, kilenced stb.)
 egyházi birtokok elkobzása, a papi tized eltörlése
 céhek felszámolása

V. Az alkotmányos királyság
„A király uralkodik, de nem kormányoz!”
- Törvényhozó hatalom: parlament = országgyűlés
- Végrehajtó hatalom
(a parlamentben hozott törvények végrehajtásáról gondoskodik):
 miniszterelnök vezette kormány
 minden hivatalt választás útján kell betölteni
- Bírói hatalom: a királytól független igazságszolgáltatás
- A király szerepe: ellenőrzi a parlament és a kormány működését