Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Számrendszer dolgozat
TBálint
kérdése
274
Matek dolgozatom minta példája.
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
számrendszerek, számrendszer, dolgozat, matek
2) a) Két szám kerek zárójelek között ebben a kontextusban a legnagyobb közös osztót jelenti. Felírjuk a két szám prímtényezős felbontását, ekkor a lnko a közös prímtényezők az előforduló legkisebb hatványon véve:
`1890 = 9*210 = 9*21*10 = 3^2*3*7*2*5 = 2*3^3*5*7`
`3528=9*392=9*8*49 = 2^3*3^2*7^2`
Így `(1890;3528) = 2*3^2*7 = 126`
b) Két szám szögletes zárójelek között itt most a legkisebb közös többszöröst jelenti. Most is felírjuk a két szám prímtényezős felbontását, de most minden prímtényezőt veszünk az előforduló legnagyobb hatványon:
`1440 = 144*10 = 12^2*2*5 = (3*4)^2*2*5 = 3^2*2^4*2*5 = 2^5*3^2*5`
`1050 = 50*21 = 2*25*3*7 = 2*3*5^2*7`
Így `[1440;1050] = 2^5*3^2*5^2*7 = 50400`
3) A feladat tulajdonképpen 72 és 60 legkisebb közös többszörösének a meghatározása:
`72=8*9 = 2^3*3^2`
`60 = 6*10=2*3*2*5 = 2^2*3*5`
`[72;60] = 2^3*3^2*5 = 360`
Tehát 360 nap múlva lesznek egyszerre a kikötőben.
4) a) Az első feladat alapján: Felírjuk a prímtényezős felbontását a számnak, majd felsorolás helyett nézelődünk. A szám osztói a primtényezős felbontásból kerülhetnek csak ki. Egy-egy osztóban mindegyik tényező maximum csak akkora hatványon szerepelhet, amekkorán az eredeti számban is van. Ha egy tényező nem szerepel az osztóban, akkor az a 0. hatványon van. Így minden osztó esetén minden primtényezőnél (hatvány+1) lehetőségünk van, ezek szorzata adja a pozitív osztók számát (ebben az 1 és önmaga is benne van). 1890-et már korábban felírtuk, most a szemléletesség kedvéért írjuk ki az első hatványokat is:
`1890 = 2^1*3^3*5^1*7^1`
Így az összes pozitív osztó száma: `(1+1)(3+1)(1+1)(1+1) = 2*4*2*2 = 32`
b) A páratlan osztók azok, amelyek nem tartalmazzák a 2-est. Így ezek száma: `(3+1)(1+1)(1+1) = 4*2*2=16`. (az, hogy most éppen a felük, csak véletlen, nem mindig így van!)
c) A páros osztók azok, amelyek tartalmazzák a 2-est, azaz a 2-es tényező nem lehet 0. hatványon: `1*(3+1)(1+1)(1+1) = 16`
Természetesen úgyis kijönne, hogy összes-páratlan = `32-16=16`
5) Először meg kell fogalmaznunk a 36 oszthatósági szabályát. Mivel olyan összetett szám, amely nem sima 2 és 5 hatvány, így ez könnyű, fel kell bontanunk relatív prímek szorzatára, és az ezekkel való oszthatóságot kell vizsgálni. Relatív prím azt jelenti, hogy a két (vagy több) számnak nincs közös osztója, azaz az lnko-juk 1 (ez nem jelenti azt, hogy maguk is prímszámok, nyilván minden prímszám relatív prím az összes többi prímhez). Pl. 3*12 nem lesz jó, mert (3;12) = 3, ahogy a 2*18 sem, mert (2;18) = 2, de a 4*9 már jó lesz, mert (4;9)=1. Tehát 36-al akkor osztható egy szám, ha 4-el és 9-el is. 4-el akkor osztható egy szám, ha az utolsó két számjegyéből képzett szám is osztható 4-el. Így az y-ra szóba jöhető értékek: 0,4,8. 9-el akkor osztható egy szám, ha a számjegyeinek összege osztható 9-el. Figyeljük oda, hogy ezeknek nem külön-külön, hanem egyszerre kell teljesülniük! Nézzük az eseteket:
Ha y=0, akkor a jegyek összege x nélkül: 8+2+2+8+0 = 20, tehát csak x=7 jó.
Ha y=4, akkor az összeg: 24, így csak x=3 jó.
Ha y=8, akkor az összeg: 28, így csak x=8 jó.
Összefoglalva a megoldások: `(x,y)\in {(7;0),(3;4),(8;8)}`
6) a) Minden helyi érték a 2 egy-egy hatványának felel meg, jobbról-balra egyesével növekedve és 0-tól kezdve:
`11011011_2 = 2^7+2^6+2^4+2^3+2^1+2^0 = 128+64+16+8+2+1 = 203_{10}`
b) A számot elkezdjük maradékosan osztogatni 3-mal, és nyomon követjük a maradékokat, ami 0, 1 vagy 2 lehet. Ha az osztás eredménye 0, akkor véget ér a számolás, és a maradékok visszafelé olvasva lesz a szám hármas számrendszerben: