Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Pls:))

325
Sziasztok:) Aki tud segítsen nekem kérlek:)) Hálás köszönet!

1. Egy propán-bután gázelegy hidrogénre vonatkoztatott sűrűsége 23,75. Számítsuk ki, mekkora hő szabadul fel a gázelegy standardállapotú 1,000 m3-ének tökéletes elégetéskor, miközben vízgőz keletkezik!

2. Egy telítetlen, nyílt láncú, monoolefin szénhidrogénre hidrogén-kloridot, illetve klórgázt addicionáltatunk. A klóraddícióval keletkezett termék moláris tömege 37,3%-kal nagyobb, mint a hidrogén-klorid-addícióval keletkezett terméké.Ha a szénhidrogén 1,000 kg-ját tökéletesen elégetjük, akkor 45 250 kJ hő szabadul fel. Mi a vegyület képlete és mekkora a képződéshője? A számításhoz ismert még a szén-dioxid és a vízgőz képződéshője.

3. Mekkora tömegű szénre van szükség, ha 1,000 dm3 normálállapotú szén-monoxidot akarunk előállítani, és a szén-monoxid előállításához szükséges hőt a szén égetésével biztosítjuk?
C(sz)+O2(g) = CO2 (g), C(sz)+CO2(g) = 2CO(g).
A reakcióhoz szükséges hőt 500%-os felesleggel alkalmazzuk.

4. Számítsuk ki a mészégetés folyamatának reakcióhőjét az alábbi termokémiai egyenletek ismeretében!
CaO (sz)+H2O(f) = Ca(OH)2(aq) delta H1= - 78kJ/mol
Ca(OH)2(aq)+CO2(g) = CaCO3 (sz)+H2O(f) delta H2= -100kJ/mol.

5. Számítsuk ki a NH3(g)+ HCl(g) = NH4Cl(sz)
folyamat reakcióhőjét az alábbi termokémiai egyenletek ismeretében!
NH3(g)+aq=NH3(aq) delta H1= - 34,4 kJ/mol
HCl(g) + aq = HCl(aq) delta H2 = - 72,6 kJ/mol
NH3(aq)+HCl(aq) = NH4+(aq)+Cl-(aq) delta H3 = - 51,0kJ/mol,
NH4Cl(sz)+aq= NH4+(aq)+Cl-(aq) delta h4= + 16,6 kJ/mol.
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Kémia

Válaszok

1
1,

`C_3H_8 (g)` + 5 `O_2 (g)` `to` 3 `CO_2 (g)` + 4 `H_2O (g)`

`C_4H_(10) (g)` + 6,5 `O_2 (g)` `to` 4 `CO_2 (g)` + 5 `H_2O (g)`

`M_p` = 44 `g/(mol)`

`M_b` = 58 `g/(mol)`

Először kiszámoljuk a moláris tömegét:

`M_("elegy")` = `M_(H_2)*rho_("rel")` = `2*23.75` = 47,5 `g/(mol)`

A moláris tömeg alapján az összetétel:

`M_("elegy")` = `M_p*x_p+M_b*x_b`

`47.5=44*x+58*(1-x)`

x = 0,75 (a propán moltörtje; a butáné tehát 0,25)

`Delta_k H_p` = -104 `(kJ)/(mol)`

`Delta_k H_b` = -126 `(kJ)/(mol)`

`Delta_k H(CO_2 (g))` = -394 `(kJ)/(mol)`

`Delta_k H(H_2O) (g)` = -242 `(kJ)/(mol)`

`Delta_r H_p=3*Delta_k H (CO_2 (g))+4*Delta_k H (H_2O)-Delta_k H_p` =

= `3*(-394)+4*(-242)-(-104)` = -2046 `(kJ)/(mol)`

`Delta_r H_b=4*Delta_k H (CO_2 (g))+5*Delta_k H (H_2O)-Delta_k H_b` =

= `4*(-394)+5*(-242)-(-126)` = -2660 `(kJ)/(mol)`

Nekünk van 1 `m^3` gázelegyünk, ami standardállapotban `1000/24.5` = 40,82 mol.

Ha 1 mol elegyben van 0,75 mol propán és 0,25 mol bután, akkor

40,82 mol elegyben van `40.82*0.75` = 30,61 mol propán és 10,21 mol bután

`Q=n_p*Delta_r H_p+n_b*Delta_r H_b` = `30.61*(-2046)+10.21*(-2660)` = `ul("-69327 kJ")`.

2,

`C_xH_(2x)` + `HCl` `to` `C_xH_(2x+1)-Cl`

`C_xH_(2x)` + `Cl_2` `to` `C_xH_(2x)-Cl_2`

`M(C_xH_(2x+1)-Cl)` = 14x+36.5 `g/(mol)`

`M(C_xH_(2x)-Cl_2)` = 14x+71 `g/(mol)`

A moláris tömegek alapján kiszámoljuk a szénatomszámot:

`1.373*(14x+36.5)=14x+71`

x = 4

A keresett olefin a butén.

`Delta_k H(CO_2 (g))` = -394 `(kJ)/(mol)`

`Delta_k H(H_2O) (g)` = -242 `(kJ)/(mol)`

`C_4H_8 (g)` + 6 `O_2 (g)` `to` 4 `CO_2(g)` + 4 `H_2O (g)`

1 kg butén elégetésekor felszabadul 45250 kJ hő.

1 mol (56 g) butén elégetésekor felszabadul `56/1000*45250` = 2534 kJ gő

`Delta_r H` = -2534 `(kJ)/(mol)`

`Delta_r H=4*Delta_k H(CO_2 (g))+4*Delta_k H(H_2O (g))-Delta_k H("butén")`

`-2534=4*(-394)+4*(-242)-(Delta_k H("butén"))`

`Delta_k H("butén")` = `ul("10 " (kJ)/(mol))`

3,

`C(sz)` + `O_2 (g)` = `CO_2 (g)`

`1/2` `C(sz)` + `1/2` `CO_2 (g)` = `CO(g)`

Az első reakcióban tehát csak hőt biztosítunk a második folyamathoz.

`Delta_k H(CO_2)` = -394 `(kJ)/(mol)` Ez az első folyamat reakcióhője is egyben, mert a `CO_2` elemeiből képződik.

`Delta_k H(CO)` = -110 `(kJ)/(mol)`

`Delta_r H=Delta_k H(CO (g))-1/2*Delta_k H(CO_2 (g))` = `(-110)-1/2*(-394)` = 87 `(kJ)/(mol)`

1 mol (22,41 `dm^3`) `CO` előállításához szükséges 87 kJ hő.

1 `dm^3` `CO` előállításához szükséges `1/22.41*87` = 3,88 kJ hő.

Az itt felhasznált szén mennyisége `1/22.41*12` = 0,535 g

Nézzük a szénégetést:

Az 500 %-os felesleg azt jelenti, hogy hatszor annyi hővel biztosítjuk a `CO`-gyártáshoz szükséges hőt.

`6*3.88` = 23,28 kJ hő termeléséhez szükségünk van `23.28/394*12` = 0,709 g szénre.

Az összes felhasznált szén mennyisége 0,535+0,709 = `ul("1,244 g")`.

4,

Mészégetés:

`CaCO_3 (sz)` `to` `CaO (sz)` + `CO_2 (g)`

A rendelkezésünkre álló folyamatok:

I `CaO (sz)` + `H_2O (f)` = `Ca(OH)_2 (aq)` `Delta H_1` = - 78 `(kJ)/(mol)`

II. `Ca(OH)_2 (aq)` + `CO_2 (g)` = `CaCO_3 (sz)` + `H_2O (f)` `Delta H_2` = -100 `(kJ)/(mol)`

Az első egyenletben levő folyamatok be tudjuk írni a második egyenletbe:

`CaO (sz)` + `cancel(H_2O (f))` + `CO_2 (g)` = `CaCO_3 (sz)` + `cancel(H_2O (f))`

Mint látjuk, ugyanazt a folyamatot kaptuk, mint a kérdéses egyenlet, csak az ellenkező irányba.

Az eredmény tehát `-(DeltaH_1+DeltaH_2)` = `-((-100)+(-78))` = `ul("178 " (kJ)/(mol))`.

5,

Itt az ábrán szemléltetem a választ a kérdésre, honnan hova juthatunk el a megadott értékek alapján:

x = `DeltaH_1+DeltaH_2+DeltaH_3-DeltaH_4` = `(-34,4)+(-72.6)+(-51)-(16.6)` = `ul("-174,6 " (kJ)/(mol))`
0