Szóval a feladat az, hogy a kis betűvel jelölt anyagoknak mi a nevük, szerkezetük stb; nem pedig a felrajzolt molekulákat kell elnevezni.

A későbbiekben kiderül, hogy itt az alkének (olefinek) reakciói a téma.

a, Ebben a folyamatban egy katalitikus hidrogénezést láthatunk, egy alként hidrogénezünk, telített vegyület lesz belőle, az ábrán a neve és képlete.

b, Az olefinekre egyik jellemző addíciós reakció, valami alkén(b) úgy reagál a klórral, hogy egy telített diklórszármazék keletkezik; a kettős kötés az eredeti vegyületben a között a két szénatom között van, amire a klór addícionál.

c, Itt két vegyület jöhet szóba, mindkettőnél érvényes a Markovnyikov-szabály (ha nem tudod, mi az, nézz utána).

d, Az e, vegyület vízaddíciója erdményezi a hidroxivegyületet, egy alkénből indultunk ki, ábra

e, egy másik jellemző reakciója az olefineknek a polimerizáció. a keletkező vegyület a polipropilén, tehát propilénből (propénből) indultunk ki.

f, Ez már egy enyhe oxidáció, naszcensz oxigénnel (ezt jelenti a [O] jelölés). A kiindulási olefin kettőskötése a két hidroxilcsoportot tartalmazó szénatom között.

g, Ez pedig egy erélyesebb oxidáció, kénsavas `KMnO_4`-os közegben; itt lánchasadás történik, a keletkező vegyület lehet oxovegyület, karbonsav és mivel a lánc végén van a kettős kötés, a metiléncsoport oxidációja révén `CO_2` keletkezik.

h, Egy erélyes oxidáció során két karbonsav keletkezett; olyan vegyületekből lehetséges, ami a két karboxilcsoportot kötjük össze kettős kötéssel.

i, a d vegyületet már megtaláltuk, mivel itt az egyik szénatom magasabb rendű, nem keletkezik csak karbonsav a lánchasadáskor, hanem oxovegyület is (keton).

j, Ez szintén egy erélyesebb oxidáció. Azt látjuk, hogy csak egyféle karbonsav keletkezik, ez úgy lehetséges, hogy a kettős kötés mindkét oldalán ugyanaz a funkciós csoport helyezkedik el.