A genetikai jelenség, amely alakítja ki a szín- és formaváltozatokat, a gének polimorfizmusa, vagyis a génvariáció.

A héj színe és az élőhely között általában összefüggés van. Például, az erdőkben élő fajok héjai gyakran zöldes színek, amelyek segítik őket elrejtőzni a környezetükben, míg a mezőkön élő fajok héjai gyakran világosabb színek, amelyek segítik őket elnyelni a napfényt.

A három tipus elkülönüléséből új csigafajok jöhetnek létre, ha a populációk különböző genetikai jellemzőkkel rendelkező csigái különböző élőhelyeken élnek, és eltérő reproduktív izoláció jön létre közöttük. Például, ha egy csigafaj két populációját két külön erdő választja el, és az egyik erdőben élő csigák csak az ottani csigákkal párosodnak, akkor az idővel eltérő genetikai jellemzőkkel rendelkező populációk jönnek létre, és ez a két populáció új csigafajt hozhat létre.