iparban: víz elektrolízisével, vagy nátrium-klorid oldat elektrolízisével (hypo gyártás), vagy vízgáz reakcióval (kevésbé tiszta hidrogén keletkezik). Utóbbinál izzó szénre vízgőzt vezetnek, a keletkező szén-monoxid hidrogén gáz elegyből a szén-monoxid és további vízgőz reakciójával hidrogén gáz és szén-dioxid keletkezik.
2. a levegő 21% oxigénből, 78% nitrogénből és 1% egyéb gázból áll, ebből kb 0,04% szén-dioxid.
oxigén: színtelen, szagtalan gáz, az égést táplálja, vízben gyengén oldódik (a vízi állatok így tudnak lélegezni)
nitrogén: színtelen, szagtalan gáz, az égést nem táplálja
szén-dioxid: színtelen, szagtalan gáz, az égést nem táplálja, sűrűsége a levegőnél nagyobb
3. víz: színtelen, íztelen folyadék, számos anyag jó oldószere (például sók, szerves anyagok)
molekularács: szilárd halmazállapotú, kristályos anyagok szerkezete, amelyben a rácspontokon molekulák vannak. Közöttük gyenge, másodrendű kötőerők hatnak. A víz is molekularácsban kristályosodik, amikor megfagy.
4. oxigén + hidrogén → víz
O₂ + 2 H₂ → 2 H₂O
oxigén + kalcium → kalcium-oxid
O₂ + 2 Ca → 2 CaO
5. víz szennyezők: háztartási szennyvíz (WC-ből, mosásból, mosogatásból), gyógyszer maradványok, olajok (tanker hajó baleset, kőolaj), műanyag hulladékok, műtrágyák
6. Ásványvíz: a föld mélyéből feltörő vagy fúrt kútból nyert víz, ásványi anyag tartalma minimum 500 mg/l.
természetes ásványvíz: ugyanez, csak minimum 1000 mg/l.
Egészségre ártalmas anyagokat nem tartalmaznak.
termálvíz: mélyről feltörő víz, amely spontán feltörésnél minimum 20 °C, fúrásnál minimum 30 °C hőmérsékletű.
7. Az ércek olyan ásványok, amelyekből fémeket állítanak élő. (például bauxit, vasérc)
Az ásványokat kőzetek tartalmazzák. Színük jellegzetes, kristály szerkezetük szabályos (például kvarc, kősó).
8. cink-klorid: ZnCl₂, 1 mol tömege: 65+2*35,5 = 136 g
mészkő: kalcium-karbonát, CaCO₃, 1 mol tömege: 40+12+3*16 = 100 g
szén-dioxid: CO₂, 1 mol tömege: 12+2*16 = 44 g
ammónia: NH₃, 1 mol tömege: 14+3*1 = 17 g
nitrogén-dioxid: NO₂, 1 mol tömege: 14+2*16 = 46 g