Szombat reggel volt. Ahogy kinéztem az ablakon láttam ,hogy gyönyörűen süt a nap. Felkaptam a hátizsákom, túra cipőt vettem és a tópartra indultam.
Ma senki nem tudott velem jönni. Ha barátokkal jövök beszélgetünk, viccelődünk. Most, hogy egyedül voltam magával ragadott a tópart csendes nyugalma. Szellő sem rezdült, a víz visszatükrözte a fákat. A nyugalomba vadkacsák hápogása hasított bele ,ahogy vízre szálltak. Az egyik hirtelen lebukott a víz alá és halat fogott. Pár perc múlva megreccsent a bokor tőlem nem messze. Róka dugta ki a fejét. Körül szimatolt. Biztos érezte a jelenlétemet, de nem tartott veszélyesnek. A tóhoz jött. Izgatottan nézte a vadkacsákat de nem érhette el őket. Belátta ,hogy ebből nem lesz ebéd. Ivott a tóból majd a sűrű bozótban eltűnt. Nem bántam , hogy egyedül jöttem. Csak így leshettem bele a tó életébe.
Haza indultam. Anyukám finom vacsorával várt. Boldogan meséltem otthon milyen érdekes dolgokat láttam ma.