MUNKAANYAGTALAJJAVÍTÁS ÉS TALAJVÉDELEM
1
TALAJJAVÍTÁS
ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET
Magyarország földterületének közel 70%-a mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Így
hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági
tényező.1
A talaj termőképességét csökkenthetik a különböző talajhibák, amelyeket talajjavítással
szüntethetünk meg. A talajjavítás elvégzése után csökkennek a technológiai költségek, nő a
hozam és javul az előállított termékek minősége is.
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
A TALAJJAVÍTÁS 2
1. A talajjavítás fogalma, jelentősége
A talaj meghatározó tulajdonsága a termőképesség. Az egyes talajok termőképessége
azonban eltérő. Talajhibák azok a kedvezőtlen talajtulajdonságok, amelyek a talaj
termőképességét csökkentik.
Talajjavításon értünk minden olyan célirányos beavatkozást, amit azért végzünk, hogy a
talajhibát megszüntessük.
2. A talajjavítás módjai
Fizikai vagy mechanikai talajjavítás során a talajhibákat mechanikai úton szüntetjük meg.
Ilyenek a mélyforgatás, az altalajlazítás, a lecsapolás, a réteges homokjavítás.
Kémiai talajjavításnak nevezzük azokat eljárásokat, amelyekkel a talajhibákat kémiai
módszerekkel szüntetjük meg. Ilyenek a meszezés, a digózás, a gipszezés, a lignitpor
használata.
Biológiai talajjavításnak nevezzük azokat az eljárásokat, amelyekkel a talaj kedvezőtlen
tulajdonságait a rajta termesztett növények segítségével szüntetjük meg. Ide tartozó
eljárások a zöldtrágyázás, az erőteljes gyökérzetű növények termesztése.
Minden talajjavítási mód hatással van a talaj tulajdonságaira, függetlenül attól, hogy melyik
csoportba tartozik. Így például a fizikai talajjavításnak is van kémiai és biológiai
következménye, da a kémiai talajjavítás a talaj fizikai tulajdonságaira is hat, míg a biológiai
talajjavításnak mindkét vonatkozásban érvényesül a hatása.
Emiatt gyakorlati szempontból legcélszerűbb a talajjavítási eljárásokat a javításra szoruló
talajok szerint csoportosítani. Így beszélhetünk savanyú, szikes, homok- és láptalajok
javításáról.

Magyarország földterületének közel 70%-a mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Így
hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági
tényező.1
A talaj termőképességét csökkenthetik a különböző talajhibák, amelyeket talajjavítással
szüntethetünk meg. A talajjavítás elvégzése után csökkennek a technológiai költségek, nő a
hozam és javul az előállított termékek minősége is.
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
A TALAJJAVÍTÁS 2
1. A talajjavítás fogalma, jelentősége
A talaj meghatározó tulajdonsága a termőképesség. Az egyes talajok termőképessége
azonban eltérő. Talajhibák azok a kedvezőtlen talajtulajdonságok, amelyek a talaj
termőképességét csökkentik.
Talajjavításon értünk minden olyan célirányos beavatkozást, amit azért végzünk, hogy a
talajhibát megszüntessük.
2. A talajjavítás módjai
Fizikai vagy mechanikai talajjavítás során a talajhibákat mechanikai úton szüntetjük meg.
Ilyenek a mélyforgatás, az altalajlazítás, a lecsapolás, a réteges homokjavítás.
Kémiai talajjavításnak nevezzük azokat eljárásokat, amelyekkel a talajhibákat kémiai
módszerekkel szüntetjük meg. Ilyenek a meszezés, a digózás, a gipszezés, a lignitpor
használata.
Biológiai talajjavításnak nevezzük azokat az eljárásokat, amelyekkel a talaj kedvezőtlen
tulajdonságait a rajta termesztett növények segítségével szüntetjük meg. Ide tartozó
eljárások a zöldtrágyázás, az erőteljes gyökérzetű növények termesztése.
Minden talajjavítási mód hatással van a talaj tulajdonságaira, függetlenül attól, hogy melyik
csoportba tartozik. Így például a fizikai talajjavításnak is van kémiai és biológiai
következménye, da a kémiai talajjavítás a talaj fizikai tulajdonságaira is hat, míg a biológiai
talajjavításnak mindkét vonatkozásban érvényesül a hatása.
Emiatt gyakorlati szempontból legcélszerűbb a talajjavítási eljárásokat a javításra szoruló
talajok szerint csoportosítani. Így beszélhetünk savanyú, szikes, homok- és láptalajok
javításáról.