Kémiai változás: A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása. A kémiai reakciók többnyire együtt járnak fizikai változással is (például hőfejlődés, halmazállapot-változás, színváltozás), azonban attól megkülönbözteti az anyag lényegét érintő, a kiindulásitól eltérő kémiai valóság.

Exoterm változás: exoterm reakciónak nevezzük a hőfelszabadulással járó kémiai reakciókat.

Kémiai változás során az anyag összetétele megváltozik. Új anyag jön létre.
Ezzel szemben fizikai változás során az anyag összetétele nem változik meg. Például a víz halmazállapot változásakor a víz víz marad, csak fagyáskor szilárd, olvadáskor/lecsapódáskor folyékony, párolgás során gőz halmazállapotú víz keletkezik.

Exoterm folyamat során az anyag energiája csökken, a környezeté nő (az égési folyamatok jellemzően ilyenek).

Az endoterm folyamat ennek az ellenkezője, az anyag energiája nő, a környezeté csökken (például olyan esetben, amikor az anyagot állandóan melegíteni kell ahhoz, hogy a folyamat végbe menjen).


Táblázat:
exoterm fizikai változás:
7. a víz fagyása, mert ilyenkor a víz hőmérsékletét (pontosabban a belső energiáját) csökkenteni kell ahhoz, hogy az megfagyjon. A levegő energiája eközben nő. (Tudom, hogy ezt nehéz megérteni, mert a hűtő összességében energiát fogyaszt, de ez egy összetett folyamat. Ilyenkor az anyag és a közvetlen környezete energiáját kell mindig nézni. A víz leadja a hőt, ezt a hőt a vízzel közvetlenül érintkező edény veszi fel. Az edény hőjét a hűtő levegője, majd a hűtő fala veszi fel, amit a hűtőközeg vesz fel. A hűtőközeget egy kompresszor áramoltatja, ehhez kell a villanymotor energiája, ami áramot fogyaszt a működéséhez. Így összességében a fagyasztás endoterm folyamat, de maga a fagyás halmazállapotváltozás exoterm és fizikai.)
Ha a természetes fagyást nézzük, akkor a hideg levegő hatására a víz megfagy. A víz által leadott energiát a hideg levegő veszi fel, így a víz/levegő rendszerben a fagyás endoterm lesz a víz szempontjából.

exoterm kémiai változás:
1. a szén égése. Exoterm, mert spontán folyamatban hő szabadul fel, és kémiai változás, mert új anyag jön létre: a szénből szén-dioxid gáz keletkezik.
4. nátrium-hidroxid oldása vízben. Exoterm, mert az oldódáskor az edény (környezet) felmelegszik. Tapintással is érzékeljük. Kémiai változás, mert proton átmenettel történő kémiai reakció játszódik le.

endoterm fizikai változás:
2. a jég olvadása, mert a jeget folyamatosan melegíteni kell ahhoz, hogy megolvadjon. Fizikai, mert a víznek csak a halmazállapota változik meg, végig víz marad. Nem keletkezik új anyag.
6. mentol szublimációja. Mi történik? A szilárd mentol közvetlenül gőzzé alakul, szublimál. Ehhez energiára van szükség a környezettől, ezért endoterm a folyamat (a hűsítő hatást érezzük is). A mentol ettől nem válik másik anyaggá, ezért fizikai a folyamat, nem keletkezik új anyag.

endoterm kémiai változás:
3. vízbontás elektromos árammal. Endoterm, mert áramot/energiát használunk fel a folyamathoz. Kémiai, mert új anyagok keletkeznek: a víz bomlik hidrogén gázra és oxigén gázra.
5. hipermangán bomlása. Endoterm, mert a bomláshoz folyamatosan melegíteni kell az anyagot, a környezettől energia (hő) megy az anyag felé. Kémiai változás, mert új anyag keletkezik: oxigén gáz fejlődik.