1. lépés Olvasd el egymás után a két verset hangosan!

2. lépés Fogalmazd meg első gondolataidat!
Ezalatt értem, hogy észreveszel-e valami hasonlóságot a két vers között? ( ősz-elmúlás? ) Milyen különbséget érzel?

3. lépés. Szavak értelmezése!
Más- más a szókincs- csaknem 100 évnyi különbséggel íródtak
Ady: Szent Mihály útja ,Szajna – folyó - konkrét helyszínek Párizsban ( Páris= Párizs);
Berzsenyi : régies szavak : pl. tarlott ( tar= kopasz),, „ füzes ernyein” = árnyat adó fűzfa, csalét ( = csalit= cserjés, bokros, tüskös, avaros terület) , enyész.= fokozatosan elpusztul
antik( ókori görög, római) mitológiai szavak Az élet örömeire utalnak: labyrinth, (útvesztőszerű alaprajzú kert, Thézeusz és Ariadné labirintusa)
thyrsus (a szőlő jelképe, Dionüszosz szőlővel körbevett isteni botja)
symphonia, ( kellemes hangzások együttese- madárcsicsergés, erdőzúgás, csobogó csermely=patakocska)
Zephyr. legkegyesebb mitológiai szél ( tavaszt hoz, langyos)

4. lépés: Döntened kell arról, hogy külön –külön vagy együtt hasonlítod –e össze a verset.

5. lépés: átgondolni, hogy az alábbi szempontokból mit tudsz felhasználni ehhez az elemzéshez: ( egy korábbi blogbejegyzésemből másoltam ide)

A vers keletkezése ( nem csak az időpont a fontos, hanem azt is itt vethetjük egybe, milyen versek között van a tárgyalandó mű helye, a szerző életpályájának melyik szakaszában íródott, a szerző melyik korszakát juttatja eszünkbe)
A szerző életrajzi adatai ( de csak az , ami a vers keletkezésének körülményével, idejével kapcsolatos)
a vers témája
a vers szerkezete ( mire épül a vers felépítése; a vers kulcsszavainak megtalálása sokat segít ebben , a vershelyzet és a verszárlat felismerése, összehasonlítása; szimmetrikus felépítésű-e; hány részre osztható fel a vers, minek alapján ;stb....)
a költemény szóképei, szókincse
jelzők, jelzőhalmozás, megszemélyesítések, hasonlatok, metaforák, szinesztéziák, metonímiák, fokozás, szimbólumok stb....

a vers mondatai ( egyszerű, bővített, többszörösen összetett mondat-e, milyen meghatározó határozók vannak benne például, alárendelő vagy mellérendelő szerkezetűek-e;; szabályos szerkezetűek -e a mondatok; nem kell minden mondatról mindezt megállapítani , csak a jellemzőket kell számba venni, amiből több van
zenei ritmusa (ütemhangsúlyos; időmértékes;, egyhangúság vagy éppen az ellenkezője; enjambement; rímek,
hangulatfestő- hangutánzó szavak; hideg vagy meleghangok; egy-egy kiemelt fontosságú szó (Miért alkalmazza a szerző, mit fejez ki általuk)
a mű tetőpontja (zenei, nyelvi, képi csúcspontja)
a vers műfaja (dal, rapszódia, óda, elégia stb....)
A vers üzenete, mondanivalója (ezt nemcsak a saját szavainkkal, hanem egy jól megválasztott idézettel -akár egy másik költőtől - zárhatjuk.