Elektrolízis során hallhattad az elektróda szót fizikaórákon. A töltéseket elektronok, vagy ionok hordozzák. Folyadék esetén ionok felelősek a töltések áramlásáért. Ekkor ezt a közvetítő folyadékot elektrolitnak nevezzük. De mivel a töltések mindig mennek valahonnan valahova, így itt is kell egy "kezdő" és egy "vég" pont. A "szárazföldi" áramkörök analógiájával élve, az elektrolízis során ezeket elektródáknak nevezzük. Ez két (általában grafit) vezető rudacska, amelyek között elektromos áram folyik. Külön-külön anódnak és katódnak nevezzük. Amerre áramlanak az elektronok, az a katód. A heggesztés során is két elektróda között jön létre ívkisülés. Ez az elektromos ívkisülés rendkívül forró (pl. gondolj a villámra), ezért megolvasztja a fémet. Az egyik elektróda a pálca (sok féle lehet, sok követelménynek kell megfelelnie ezekenek a pálcáknak), a másik pedig maga a munkafelület, a fém. Leginkább a potenciál különbség miatt (egyiken több az elektron, mint a másikon) jön létre az elektromos kisülés.