Toplista
- betöltés...
Segítség!
Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!
Kémia feladat.kémia házimat!
Flipflop
kérdése
189
Kérlek benneteket, hogy segítsetek megoldani a feladatokat:
48. Létezhet-e olyan kénvegyület, amelyiknek a gőze kisebb sűrűségű a levegőnél?
49. Melyik levegőnek kisebb a sűrűsége: a száraznak vagy a nedvesnek?
50. Melyik az a szénhidrogén, amelyiknek a sűrűsége - azonos állapotban - megegyezik a nitrogén
sűrűségével?
53. Igaz-e az az állítás, hogy bármely gáz vagy gázelegy 1 m²-ében 25 °C-on és standard nyomáson
azonos anyagmennyiségű gáz van? Ha igaz, pontosan mennyi ez az anyagmennyiség?
*54. A nátrium-hidrogén-karbonát két azonos tömegű adagja közül az egyiket kihevítjük, majd
mindkét adagra feleslegben vett sósavat öntünk. Melyik esetben fejlődik több gáz
48. Létezhet-e olyan kénvegyület, amelyiknek a gőze kisebb sűrűségű a levegőnél?
49. Melyik levegőnek kisebb a sűrűsége: a száraznak vagy a nedvesnek?
50. Melyik az a szénhidrogén, amelyiknek a sűrűsége - azonos állapotban - megegyezik a nitrogén
sűrűségével?
53. Igaz-e az az állítás, hogy bármely gáz vagy gázelegy 1 m²-ében 25 °C-on és standard nyomáson
azonos anyagmennyiségű gáz van? Ha igaz, pontosan mennyi ez az anyagmennyiség?
*54. A nátrium-hidrogén-karbonát két azonos tömegű adagja közül az egyiket kihevítjük, majd
mindkét adagra feleslegben vett sósavat öntünk. Melyik esetben fejlődik több gáz
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
Kémia, általános
Kémia, általános
-1
Középiskola / Kémia
Válaszok
1
Ármós Csaba
megoldása
Szia!
48. Nincs ilyen kénvegyület a móltömege miatt (32 g/mol), a levegőé meg 29 g/mol kb., így csak a kéngőz vagy más kénvegyület gőzállapotban alkothat a levegővel kisebb móltömegű elegyet.
49. A nedvesé a kisebb, mivel a víz móltömege 18 g/mol, ez jóval kisebb a száraz levegő 29 g/mol móltömegénél, s a kettő keveredése (elegye) kisebb moláris tömeget fog eredményezni, mint 29 g/mol.
50. A nitrogénnek 28 g/mol a móltömege, ilyen móltömegű szénhidrogén (12x+y=28 egyenlet egyetlen egész megoldásait keressük) csak az etilén (vagy etén) lehet, így ez lesz a megoldás!
53. Igaz, mert 24,5 dm³ -re is érvényes a törvény, ekkor pontosan mindenféle gáz 1 móljáról van szó. 1000 dm³-ben aránypárral kiszámolhatjuk, hogy (1000/24,5)= 40,8163 mol-nyi gázról van itt szó, de ezt az anyagmennyiséget természetesen bármilyen féle gázból vehettük, vehetjük.
54. Legyen 10-10 gramm a két minta. Az egyiket kihevítve az nátrium-karbonáttá fog alakulni (azaz szódává):
2 NaHCO₃ → Na₂CO₃ + CO₂⇑ + H₂O⇑, a vízgőz és szén-dioxid 100 fok felett elmegy így marad a szóda. A sósavas egyenlet: Na₂CO₃ + 2 HCl → 2 NaCl + CO₂⇑ + H₂O
Eredmény a szén-dioxid móljainak a számára: (6,3095/106)×1,000 = 6,3095/106 = 0,05952 mol gáz. (10 gramm NaHCO₃-ból hevítéssel keletkezett 6,3095 g szóda.)
Másik esetben a szódabikarbónára öntjük a sósavat, akkor:
NaHCO₃ + HCl → NaCl + CO₂⇑ + H₂O egyenlet alapján a képződő gázmennyiség:
(10/84)×1,000= 10/84 = 0,11905 mol gáz, ennyi szén-dioxid képződött.
Tehát a válaszunk: A nem kihevített szódabikarbónából fog több gáz (CO₂) képződni!
Remélem tudtam segíteni a válaszaimmal!
Üdv.: Ármós Csaba Debrecenből (47 éves, kémia-matek korrepetáló)
48. Nincs ilyen kénvegyület a móltömege miatt (32 g/mol), a levegőé meg 29 g/mol kb., így csak a kéngőz vagy más kénvegyület gőzállapotban alkothat a levegővel kisebb móltömegű elegyet.
49. A nedvesé a kisebb, mivel a víz móltömege 18 g/mol, ez jóval kisebb a száraz levegő 29 g/mol móltömegénél, s a kettő keveredése (elegye) kisebb moláris tömeget fog eredményezni, mint 29 g/mol.
50. A nitrogénnek 28 g/mol a móltömege, ilyen móltömegű szénhidrogén (12x+y=28 egyenlet egyetlen egész megoldásait keressük) csak az etilén (vagy etén) lehet, így ez lesz a megoldás!
53. Igaz, mert 24,5 dm³ -re is érvényes a törvény, ekkor pontosan mindenféle gáz 1 móljáról van szó. 1000 dm³-ben aránypárral kiszámolhatjuk, hogy (1000/24,5)= 40,8163 mol-nyi gázról van itt szó, de ezt az anyagmennyiséget természetesen bármilyen féle gázból vehettük, vehetjük.
54. Legyen 10-10 gramm a két minta. Az egyiket kihevítve az nátrium-karbonáttá fog alakulni (azaz szódává):
2 NaHCO₃ → Na₂CO₃ + CO₂⇑ + H₂O⇑, a vízgőz és szén-dioxid 100 fok felett elmegy így marad a szóda. A sósavas egyenlet: Na₂CO₃ + 2 HCl → 2 NaCl + CO₂⇑ + H₂O
Eredmény a szén-dioxid móljainak a számára: (6,3095/106)×1,000 = 6,3095/106 = 0,05952 mol gáz. (10 gramm NaHCO₃-ból hevítéssel keletkezett 6,3095 g szóda.)
Másik esetben a szódabikarbónára öntjük a sósavat, akkor:
NaHCO₃ + HCl → NaCl + CO₂⇑ + H₂O egyenlet alapján a képződő gázmennyiség:
(10/84)×1,000= 10/84 = 0,11905 mol gáz, ennyi szén-dioxid képződött.
Tehát a válaszunk: A nem kihevített szódabikarbónából fog több gáz (CO₂) képződni!
Remélem tudtam segíteni a válaszaimmal!
Üdv.: Ármós Csaba Debrecenből (47 éves, kémia-matek korrepetáló)
1
-
Flipflop: Köszönöm szépen! 1 éve 0
-
Flipflop: Nagyon sokat segített! 1 éve 0
-
Ármós Csaba: Nagyon szívesen!
1 éve
1