Szia!

48. Nincs ilyen kénvegyület a móltömege miatt (32 g/mol), a levegőé meg 29 g/mol kb., így csak a kéngőz vagy más kénvegyület gőzállapotban alkothat a levegővel kisebb móltömegű elegyet.

49. A nedvesé a kisebb, mivel a víz móltömege 18 g/mol, ez jóval kisebb a száraz levegő 29 g/mol móltömegénél, s a kettő keveredése (elegye) kisebb moláris tömeget fog eredményezni, mint 29 g/mol.

50. A nitrogénnek 28 g/mol a móltömege, ilyen móltömegű szénhidrogén (12x+y=28 egyenlet egyetlen egész megoldásait keressük) csak az etilén (vagy etén) lehet, így ez lesz a megoldás!

53. Igaz, mert 24,5 dm³ -re is érvényes a törvény, ekkor pontosan mindenféle gáz 1 móljáról van szó. 1000 dm³-ben aránypárral kiszámolhatjuk, hogy (1000/24,5)= 40,8163 mol-nyi gázról van itt szó, de ezt az anyagmennyiséget természetesen bármilyen féle gázból vehettük, vehetjük.

54. Legyen 10-10 gramm a két minta. Az egyiket kihevítve az nátrium-karbonáttá fog alakulni (azaz szódává):
2 NaHCO₃ → Na₂CO₃ + CO₂⇑ + H₂O⇑, a vízgőz és szén-dioxid 100 fok felett elmegy így marad a szóda. A sósavas egyenlet: Na₂CO₃ + 2 HCl → 2 NaCl + CO₂⇑ + H₂O
Eredmény a szén-dioxid móljainak a számára: (6,3095/106)×1,000 = 6,3095/106 = 0,05952 mol gáz. (10 gramm NaHCO₃-ból hevítéssel keletkezett 6,3095 g szóda.)
Másik esetben a szódabikarbónára öntjük a sósavat, akkor:
NaHCO₃ + HCl → NaCl + CO₂⇑ + H₂O egyenlet alapján a képződő gázmennyiség:
(10/84)×1,000= 10/84 = 0,11905 mol gáz, ennyi szén-dioxid képződött.
Tehát a válaszunk: A nem kihevített szódabikarbónából fog több gáz (CO₂) képződni!

Remélem tudtam segíteni a válaszaimmal!
Üdv.: Ármós Csaba Debrecenből (47 éves, kémia-matek korrepetáló)