Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Valaki tudna segiteni nagyon surgös

27
mi a különbség anégyütemü Otto- és a négyütemü Dizel motor belsö müködésében???
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Egyéb

Válaszok

1

Navigáció
Főoldal
Belső égésű motorok
Története
Osztályozása
Otto-motor
Dízelmotor
Motor részei
Források
Kérdőív
Dokumentumtár
Webhelytérkép
Dízelmotor
A dízelmotor belső égésű motor, melynek működési elvét a német Rudolf Diesel szabadalmaztatta 1893-ban. A dízelmotor szerkezetében hasonlít a nála ismertebb mechanizmusú Otto-motor (benzinmotor) felépítéséhez, hiszen alapvetően mindkettő hengerekből, dugattyúkból, főtengelyből, kiegyenlítő-tömegekből, vezérműből, szelepekből stb. épül fel.


Dízelmotor működése




A dízelmotor égési folyamata lényegesen eltér a benzinmotorétól. A dízelmotor csak levegőt szív be, amit nagymértékben sűrít Ha ebbe a magas hőmérsékletű levegőbe befecskendezünk, gázolajat az magától meggyullad. Innen kapta a nevét, hogy öngyulladós motor. Nem csak az égési folyamat más, hanem az üzemanyag is. Dízelmotornál a gyulladás spontán történik az üzemanyag égéstérbe való befecskendezésének pillanatában. Ehhez több feltétel egyidejű jelenléte szükséges:

A levegő hőmérséklete a befecskendezés pillanatában magas kell, hogy legyen, amit a motor által létrehozott sűrítés által lehet elérni.
A gázolajat nagy nyomás mellett kell befecskendezni (130 és 1000 bár között) ahhoz, hogy olyan porlasztást érhessünk el, amely az üzemanyag öngyulladását és teljes elégését eredményezi. A gázolaj nagy forráspontú, könnyen gyulladó anyag.
Ez is egy négyütemű motor, csak a négy ütemben más dolgok játszódnak le.

Müködése



Első ütem: Szívás

A dugattyú a felsőholdpontról az alsóholdpont felé mozog. A hengerben térfogatnövekedés jön létre, ami nyomáscsökkenéssel jár és ennek hatására a nyitott szívószelepen keresztül levegő áramlik a hengertérbe. A levegőt felmelegíti a forró hengerfal, a szelepek és a dugattyú. A diesel-motor mindig levegőfelesleggel működik, hogy a gázolaj tökéletesen füst nélkül égjen el.




Szívás


Második ütem: Sűrítés
A felfelé mozgó dugattyú a szelepek zárt állapotában sűríti a levegőt (teljes töltet). A jellegzetes sűrítési arány 14-24. Ez a nagy, 30-55 bar nyomásra való sűrítés a levegőt 700-900 °C-ra melegíti (kompressziós hő). A sűrítési ütem vége felé (20-30 °C-kal a felső holtpont előtt) finoman porlasztva fecskendezi be a tüzelőanyagot a fúvóka (a befecskendezés vége kb. 20° a felső holtpont előtt, de legkésőbb 2° a felső holtpont után). A befecskendezőszivattyú szállításának kezdete és a befecskendezés tényleges kezdete között a szükséges nyomás kialakulása, a befecskendező-vezeték tágulása és a mozgó alkatrészek tömegtehetetlensége következtében meghatározott, rövid idő telik el, ez a befecskendezési késedelem (3-5°), amelyet általában a forgattyús tengely elfordulási szögével adnak meg.


Sűrítés



Harmadik ütem: Munkavégzés
A sűrítési ütem vége felé befecskendezett tüzelőanyag a nagy hőmérsékleten elpárolog és keveredik a forró levegővel. A keverék kb. 800 °C-on magától meggyullad. Először csak egy kis mennyiségű üzemanyagot fecskendezünk be, majd miután az elpárolgott, és meggyulladt, akkor porlasztjuk be a nagyobb részt. Megfigyelhetünk a gyújtási késedelmet, ami kb. 1/1000 másodperc. Nagyon finom porlasztás és nagyon nagy gyulladási hajlamú tüzelőanyag esetén ez az idő rövidebb. A keverék kb. 800 C-on magától meggyullad és az égéskor keletkező nagy nyomás (80-90 bar) lenyomja a dugattyút. A dízel motorokra oly jellemző kopogás is ekkor keletkezik. Ezt a felgyülemlett üzemanyag gyors elégése okozza.


Munkavégzés

Negyedik ütem: Kipufogás
A túlnyomás alatt levő égéstermék gázt a nyitott kipufogószelepen át a dugattyú a kipufogórendszerbe tolja. Hőmérséklete teljes terhelésű üzemmódban még mindig 550...750 °C.


Kipufogás
0