Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Valaki tudna segiteni nagyon surgös

273
mi a különbség anégyütemü Otto- és a négyütemü Dizel motor belsö müködésében???
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Egyéb

Válaszok

1

Navigáció
Főoldal
Belső égésű motorok
Története
Osztályozása
Otto-motor
Dízelmotor
Motor részei
Források
Kérdőív
Dokumentumtár
Webhelytérkép
Dízelmotor
A dízelmotor belső égésű motor, melynek működési elvét a német Rudolf Diesel szabadalmaztatta 1893-ban. A dízelmotor szerkezetében hasonlít a nála ismertebb mechanizmusú Otto-motor (benzinmotor) felépítéséhez, hiszen alapvetően mindkettő hengerekből, dugattyúkból, főtengelyből, kiegyenlítő-tömegekből, vezérműből, szelepekből stb. épül fel.


Dízelmotor működése




A dízelmotor égési folyamata lényegesen eltér a benzinmotorétól. A dízelmotor csak levegőt szív be, amit nagymértékben sűrít Ha ebbe a magas hőmérsékletű levegőbe befecskendezünk, gázolajat az magától meggyullad. Innen kapta a nevét, hogy öngyulladós motor. Nem csak az égési folyamat más, hanem az üzemanyag is. Dízelmotornál a gyulladás spontán történik az üzemanyag égéstérbe való befecskendezésének pillanatában. Ehhez több feltétel egyidejű jelenléte szükséges:

A levegő hőmérséklete a befecskendezés pillanatában magas kell, hogy legyen, amit a motor által létrehozott sűrítés által lehet elérni.
A gázolajat nagy nyomás mellett kell befecskendezni (130 és 1000 bár között) ahhoz, hogy olyan porlasztást érhessünk el, amely az üzemanyag öngyulladását és teljes elégését eredményezi. A gázolaj nagy forráspontú, könnyen gyulladó anyag.
Ez is egy négyütemű motor, csak a négy ütemben más dolgok játszódnak le.

Müködése



Első ütem: Szívás

A dugattyú a felsőholdpontról az alsóholdpont felé mozog. A hengerben térfogatnövekedés jön létre, ami nyomáscsökkenéssel jár és ennek hatására a nyitott szívószelepen keresztül levegő áramlik a hengertérbe. A levegőt felmelegíti a forró hengerfal, a szelepek és a dugattyú. A diesel-motor mindig levegőfelesleggel működik, hogy a gázolaj tökéletesen füst nélkül égjen el.




Szívás


Második ütem: Sűrítés
A felfelé mozgó dugattyú a szelepek zárt állapotában sűríti a levegőt (teljes töltet). A jellegzetes sűrítési arány 14-24. Ez a nagy, 30-55 bar nyomásra való sűrítés a levegőt 700-900 °C-ra melegíti (kompressziós hő). A sűrítési ütem vége felé (20-30 °C-kal a felső holtpont előtt) finoman porlasztva fecskendezi be a tüzelőanyagot a fúvóka (a befecskendezés vége kb. 20° a felső holtpont előtt, de legkésőbb 2° a felső holtpont után). A befecskendezőszivattyú szállításának kezdete és a befecskendezés tényleges kezdete között a szükséges nyomás kialakulása, a befecskendező-vezeték tágulása és a mozgó alkatrészek tömegtehetetlensége következtében meghatározott, rövid idő telik el, ez a befecskendezési késedelem (3-5°), amelyet általában a forgattyús tengely elfordulási szögével adnak meg.


Sűrítés



Harmadik ütem: Munkavégzés
A sűrítési ütem vége felé befecskendezett tüzelőanyag a nagy hőmérsékleten elpárolog és keveredik a forró levegővel. A keverék kb. 800 °C-on magától meggyullad. Először csak egy kis mennyiségű üzemanyagot fecskendezünk be, majd miután az elpárolgott, és meggyulladt, akkor porlasztjuk be a nagyobb részt. Megfigyelhetünk a gyújtási késedelmet, ami kb. 1/1000 másodperc. Nagyon finom porlasztás és nagyon nagy gyulladási hajlamú tüzelőanyag esetén ez az idő rövidebb. A keverék kb. 800 C-on magától meggyullad és az égéskor keletkező nagy nyomás (80-90 bar) lenyomja a dugattyút. A dízel motorokra oly jellemző kopogás is ekkor keletkezik. Ezt a felgyülemlett üzemanyag gyors elégése okozza.


Munkavégzés

Negyedik ütem: Kipufogás
A túlnyomás alatt levő égéstermék gázt a nyitott kipufogószelepen át a dugattyú a kipufogórendszerbe tolja. Hőmérséklete teljes terhelésű üzemmódban még mindig 550...750 °C.


Kipufogás
0