A geofizikusok úgy vélik, hogy a Föld belső szerkezete már bolygónk életének korai szakaszában kialakult, de azt pontosabban megismerni csak a XX. században kezdtük. A nehézségi erő, a földmágnesesség és a földrengéshullámok vizsgálata jelentősen bővítette ismereteinket. Ezekből tudjuk, hogy a Föld jó közelítéssel gömbhéjas felépítésű. Ezek a héjak az ún. geoszférák – a név a görög gea (föld), és szféra (burok) szavakból származik. A Föld gömbhéjait két nagy csoportra – külső és belső szférákra – osztjuk aszerint, hogy mozgásaikat döntően a napsugárzás vagy a Föld belső melege okozza-e. A szomszédos szférák anyagi összetétele többnyire jelentősen különbözik.

Esetleg még amivel kiegészíteném - az egyébként helytálló - előző választ: A Föld kezdetben szilárd halmazállapotú és homogén anyageloszlású volt. A radioaktív anyagok bomláshője és a folyamatos meteorit-becsapódások miatt azonban felhevült és megolvadt. A folyamatos forgás hatására az anyagok sűrűségük szerint rendeződtek gömbhéjakba. A bomlásra képes radioaktív anyagok és a meteorit-becsapódások csökkenése miatt a Föld hűlni kezdett, emiatt ma már több (főleg külsőbb) gömbhéj újra meg tudott szilárdulni.