Az egyensúlyi állandót nem lett volna hátrány, ha megadod, mert anélkül nem fog menni.

K=0,72-t találtam, reméljük ennyi (az adott folyamatra és hőmérsékleten)

Nem tudom, hogy mennyire menjünk vissza az ilyen feladatok megoldásához. Tehát ez egy egyensúlyi folyamat. Bemértünk a 10 literes edénybe valamennyi nitrozil-bromidot, lezártuk, megmelengettük és az egyensúly beállta után keletkezett 1 mol bróm.

A rendszerben a bróm egyensúlyi koncentrációja tehát 1 mol/10 `"dm"^3` = 0,1 `("mol")/("dm"^3)`.

Mellékeltem egy táblázatot, amit érdemes használni az ilyen egyensúlyi folyamatoknál, sokat segít.

Kiindulás: Amit bemértünk, csak a nitrozil-bromid, ez a kérdés, ezt jelöljük x-szel.

Az átalakult mennyiséget tudjuk következtetni az egyensúlyi bróm mennyiségéből (koncentrációjából). Amennyi bróm keletkezett, kétszerannyi nitrogén-monoxid keletkezett és ugyanennyi alakult át. Az átalakult nitrozil-bromid mennyisége tehát a reakcióegyenlet szerint egyenlő a keletkezett nitrogén-oxid mennyiségével.

Az egyensúlyi elegyben (1 `dm^3`-ben, így már koncentrációval tudunk számolni) van 0,1 mol bróm; 0,2 mol NO és x-0,2 mol `NOBr`.

Felírjuk az egyensúlyi állandót:

K = `([NO]^2[Br_2])/([NOBr]^2)`

`0.72=(0.2^2*0.1)/(x-0.2)^2`

Ezt megoldod x-re. Két gyököt kapsz, igaz, hogy mindkettő pozitív, de ami 0,2-nél kisebb, az nem jöhet számításba, hiszen abból nem fogyhatott 0,2 mol.

x = `c_(NOBr)` = 0,2745 `(mol)/(dm^3)`.

Nekünk 10 literes a tartályunk, a NOBr mennyisége tehát tízszerennyi, vagyis 2,745 mol, ami `2.745*109.9` = `ul(color(red)("301,74 g"))` a bemért nitrozil-bromid mennyisége.