Lemaradt a varázsszó...

Az egyenleteket úgynevezett ekvivalens algebrai átalakításokkal kell addig alakítani, amíg kívánt formájúak lesznek. Ilyen átalakítások például a zárójel felbontás, kiemelés, tört bővítés, egyszerűsítés, vagy ha az egyenlet mindkét oldalához hozzáadunk, kivonunk, szorzunk, osztunk valamennyivel, stb.

Az elsőfokú egyenletek pusztán ilyen átalakításokkal megoldhatóak. Ilyenkor "`x`-re kell rendezni" az egyenletet.

A másodfokú esetében pedig `ax^2+bx+c = 0` alakúra kell rendezni az egyenletet, ami azt jelenti, hogy 0-ra kell rendezni az egyenletet úgy, hogy a másik oldalt a négyzetes (`x^2`), a lineáris (`x`) és a konstans (`x` nélküli) tag elkülönülve megjelenjenek. Ekkor minden, ami `x^2`-tel szorozva van az lesz az `a` a korábbi képletből, minden, ami `x`-szel van szorozva az lesz a `b` és a többi pedig a `c`. És ha megvannak ezek az úgynevezett együtthatóink, akkor csak be kell helyettesíteni őket a megoldóképletbe, ami a következő:
`x_(1,2) = (-b+-sqrt(b^2-4ac))/(2a)`

Ennek két eredménye lesz a `+-` jel miatt, amik a másodfokú két darab megoldása. Illetve a gyökjel alatti kifejezés lehet 0, ekkor csak 1 megoldásunk van, de az "kétszeres gyök". Ha pedig negatív jön ki a gyökjel alatt, akkor nincs megoldás a valós számok halmazán.

Ennyi lenne. Ha bármi kérdésed van nyugodtan szólj!