Ajánlom dr. Makádi Mariann interneten fellelhető fogalomgyűjteményét:
https://geogo.elte.hu/images/Foldrajzi_fogalomtar.pdf
Itt megtalálod az összes fogalmat, ami a feladatokban van.

I. Fekvése
1. Határozd meg Ázsia földrajzi helyzetét!
Európától keletre van, Afrikától északkeletre, Amerikától nyugatra, Ausztrália és Óceániától északra.
2. Hasonlítsd össze a területét a többi kontinensével!
Ázsia a legnagyobb területű kontinens.
3. Mely óceánok, tengerek határolják?
Délről az Indiai-óceán, keletről a Csendes-óceán, északról a Jeges-tenger határolja.
4. Nevezd meg és mutatsd meg a térképen Ázsia legnagyobb félszigeteit, szigeteit!
Legnagyobb félszigetek: Arab-fsz., Hindusztáni-fsz., Indokínai-fsz., Maláj-fsz., Koreai-fsz.
Legnagyobb szigetek: az Indonéz-szigetvilág szigetei közül pl. Szumátra, Borneó, Celebesz, Jáva; Japán-szigetek: Hokkaidó, Honshú, Shikoku, Kjúsú.
Ezeket nézd meg a térképen is.

II. Felszíne, kialakulása
1. Ismertesd Ázsia nagy tájait kialakulásuk időbeli sorrendjében!
Elődidő: Angara-ősmasszívum, Dél-Kínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík (ezek az ősföldek)
Középidő és újidő: Eurázsiai-hgr. hegységei, így pl. a Himalája is.
2. Miért gyakori a földrengés és a vulkánosság a kontinens K-i részén?
Az Eurázsiai-kőzetlemez, a Fülöp-lemez és a Pacifikus-kőzetlemez itt találkozik, ezért ez a terület tektonikailag aktív területen fekszik.
3. Mely erők formálják ma is a földrész felszínét? Támaszd alá példákkal!
Külső és belső erők.
Külső: pl. szél okozta felszínformálás pl. a Gobiban vagy Takla-Makánban.
Belső: pl. gyűrődés (a lemezmozgások nem álltak meg, pl. a Himalája még mindig gyűrődik).
4. Hasonlítsd össze az Eurázsiai- és Pacifikus-hgr.-t!
Hasonlóságok: mindkettő kialakulása a középidőben kezdődött (Pacifikus: jura, Eurázsiai: kréta) és fő időszaka az újidő harmadidőszakára tehető.
Különbségek:
- Eurázsiai-hgr:
- két szárazföldi lemez ütközésével jött létre, a felgyűrődött üledék a Tethys üledékeiből származik.
- emiatt inkább üledékes kőzetekből áll
- Afrika és Ázsia területén található csak meg
- Nyugat-kelet irányúak a hegységei
- Pacifikus-hgr.:
- óceáni és szárazföldi, valamint óceáni-óceáni lemezek ütközésével jött létre.
- emiatt inkább magmás kőzetekből áll
- Ázsia és Amerika területán található csak meg
- észak-dél irányítottságú
5. Melyek Ázsia legfiatalabb területei? Hogyan alakultak ki?
Nyilvánvalóan az újidőben feltöltődött alföldek, pl. Kínai-alföld (Sárga-folyó alluviális síksága), Mezopotámia (Tigris és Eufrátesz feltöltő munkája)
6. Mutasd meg a térképen Ázsia legmagasabban és legalacsonyabban fekvő részeit!
Legalacsonyabb pont: Mariana-árok
Legalacsonyabb terület: Kaszpi-mélyföld
Legmagasabb pont: Mt. Everest
Legmagasabb terület: Tibet
7. Bizonyítsd példákkal az összefüggést Ázsia különböző korú és kialakulású tájai, valamint az azokban előforduló ásványkincsek között!
Angara-pajzs, Dél-kínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík: pl. vasérc, egyéb fémércek.
Urál (Variszkuszi-hgr. része): pl. feketekőszén
Kínai-alföld: kőolaj

III. Éghajlata, vízrajza, természetes élővilága
1. Mely éghajlati övezetekben fekszik Ázsia? Sorold fel a földrész éghajlatait!
Hideg, mérsékelt és forró övezet.
Tundra, tajga, nedves kontinentális, száraz kontinentális, mérsékelt övezeti sivatagi, mérsékelt övezeti monszun, forró övezeti monszun, egyenlítői, trópusi sivatagi + függőleges övezetesség a hegyvidékeken.
2. Hol alakultak ki és miért a monszun éghajlatok? Miben hasonlít és miben különbözik a trópusi és szubtrópusi monszun éghajlat?
Szubtrópusi monszun éghajlat: a kontinensek keleti részén alakul ki. Oka: a tenger és szárazföld eltérő fajhője, emiatti eltérő felmelegedése. Nyáron a tenger fölötti magasabb légnyomás miatt a tenger felől érkeznek a nedves légtömegek, télen a szárazföld feletti magas légnyomás miatt szárazak a légtömegek.
Trópusi monszun éghajlat: Dél-Délkelet-Ázsiában. Oka: a termikus (hőmérsékleti) egyenlítő vándorlása. a termikus egyenlítő a földfelszín legmelegebb pontjait összekötő vonal. Nyáron ez az északi féltekére, télen a déli féltekére toldódik át. A termikus egyenlítőnek (mivel itt van a legmelegebb) alacsony a nyomása, ezért a légtömegek ide fognak igyekezni. Emiatt ha pl. az északi félgömbön van, a déli félgömb DK-i passzátszele átlép az É-i félgömbre, és ott a Coriolis-erő miatt eltérülve DNy-i monszunként hozza a nedves légtömegeket pl. India esetében az Indiai-óceánról.
Hasonlóságok: a tenger és szárazföld eltérő felmelegedésének szerepe van benne (trópusi monszun esetében: a termikus egyenlítő helyzetét befolyásolja a tenger és sz.föld elhelyezkedése), mindkettőnek van monszun szélrendszere, nyáron csapadékot, télen szárazságot hoz, árasztásos mezőgazdaság (pl. rizs) települt rá.
Különbségek: a szubtrópusin 4 évszak, a trópusin 3 évszak van, a szubtrópusi kisebb terület éghajlatát alakítja.
3. Sorolj fel példákat a monszun éghajlatú tájakra DK-Ázsiában!
Trópusi: Hindusztáni-fsz., Indokínai-fsz.
Szubtrópusi: K-Kína, D-Japán
4. Mondj példákat a felszín, éghajlat és a vízrajz közötti összefüggésekre! Melyek Ázsia legnagyobb folyói? Milyen a vízjárásuk? Miért?
Egy példa: a Hindusztáni-fsz. Érkezik a DNy-i monszun szél. A Hindusztáni -fsz. Ny-i részén a Nyugati-Ghatokba ütközik, ezért annak Ny-i előtere nagyon csapadékos lesz, míg a tőle K-re fekvő Dekkán-fennsík száraz éghajlattal fog rendelkezni. Átjutott a nem olyan magas Nyugati-Ghatokon a monszunszél, és még maradt nedves levegője. A Himalájához érkezve már tényleg nem tud átjutni a nedves levegő, annak D-i előterében rengeteg csapadék fog esni. Itt található a Föld legcsapadékosabb települése, Cherrapunji is. A levegőből már kicsapódott az összes vízgőz. A száraz levegő átbukik a Himaláján, és mögötte meleg, száraz főnként létrehozza a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatú Takla-Makánt. Vízrajzilag: a több csapadékot kapó területek folyóin gyakoribbak az áradások.
Ázsia legnagyobb folyói: Ob, Jenyiszej, Léna, Sárga-folyó, Jangce, Brahmaputra, Mekong, Gangesz, Indus, Tigris, Eufrátesz.
Vízjárásuk ingadozó, mert amely területeken áthaladnak, nincsen egész évben egyenletes eloszlású csapadék.
5. Mikor áradnak a monszun éghajlatú tájak folyói? Hogyan hasznosítják a folyók vizét?
Nyáron áradnak. Öntözéses, árasztásos földművelésre.
Általában(nem csak monszun éghajlatú folyók hasznosítása): pl. a Jangce-n épített Három szurdok-gát vízerőmű energiát termel Kínában.
6. Miért száraz Belső-Ázsia területe? Melyek Ázsia nagy tavai?
Szárazság okai: az óceántó való távolság, egyes tájak esetében medencehelyzet -> a főnszelek szárító hatása.
Nagy tavai: Kaszpi-tó, Aral-tó (régebben nagy volt, ma már nagy része kiszáradt), Bajkál-tó
7. Mutasd meg és nevezd is meg Ázsia természetes növénytakarójának övezeteit északról dél felé haladva!
Tundra, tagja (főleg fenyvesek), sivatagi növényzet (pl. Turáni-alföldön, stb.), lombhullató erdők (nedves kontinentális éghajlat), sztyeppek (a száraz kontinentális területeken), babérlombú erdő (szubtrópusi monszun éghajlat), dzsungel (trópusi monszun éghajlat), esőerdő (egyenlítői éghajlat).
8. Sorolj fel olyan állatfajokat, amik elsősorban erre a kontinensre jellemzők!
Bengáli tigris, szibériai tigris, indiai elefánt, eurázsiai hiúz, kétpúpú teve.

IV. Lakossága
1. Hasonlítsd össze Ázsia lakosságának számát a többi kontinensével!
Ázsia a legnépesebb kontinens.
2. Melyek a földrész legsűrűbben illetve legritkábban lakott területei, országai? Melyek az egyenlőtlen népsűrűség okai?
Legsűrűbben: Kína K-i partvidéke, India, Japán, DK-Ázsia
Legritkábban: a tajga és tundra területek Oroszországban, sivatagi területek, esőerdők, Tibet
Nagyobb népsűrűség okai: van víz, munkalehetőség, városok, síkságok.
Kisebb népsűrűság okai: zord éghajlat, vízhiány, hegyvidék.
3. Kik Ázsia lakói? Jellemezd a legfőbb embertani csoportokat bőrszínük alapján!
Mongoloidok és europidok.
Mongoloid: sárgás bőrszín.
Europid: fehér bőrszín.
4. Melyek a leggyakrabban használatos nyelvek?
Kínai, orosz, hindi, angol, arab.
5. Mely világvallások terjedtek el Ázsiában?
Kereszténység, hinduizmus, buddhizmus, iszlám, zsidó vallás.
6. Nevezd meg és mutasd meg Ázsia tanult országait és fővárosaikat!
Keresd ki térképen, amiket tanultatok.

V. Ipara
1. Melyek a legfontosabb energiaforrások Ázsiában?
Szénhidrogének, kőszén, vízenergia.
2. Mely ásványkincsekből bányásznak a legtöbbet a kontinensen? Mondj lelőhelyeikre példát!
Szénhidrogének (pl. Perzsa-öböl), kőszén (pl. Dél-kínai-hegyvidék), különböző fémércek (pl. ősföldek területén).
3. Melyek a csendes-óceáni térség leggyorsabban fejlődő országai? Mivel magyarázható a nagy ütemű fejlődésük?
Japán, Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Thaiföld, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szk., Kína, India.
Fejődésük oka a Japán indította fejlődési hullám. Ezen felül az ide érkező külföldi működőtőke-befektetések, a nyersanyagokban való gazdagság, a nagy létszámú, olcsó munkaerő/szakképzett munkaerő. Japán esetében: az USA támogatása miatt nem kellett hadiiparra költenie, a forrásait K+F-re (kutatás-fejlesztésre) költhette.
4. Mely országokra jellemző főként a kitermelő- és az alapanyaggyártó ipar, illetve melyekre a feldolgozóipar?
Kitermelő-, alapanyaggyártó ipar: pl. Oroszország, fejletlenebb periféria országok.
Feldolgozóipar: pl. Kína, Japán, fejlettebb centrumországok.
5. Hol alakultak ki a nagy iparvidékek? Melyek a hagyományos, illetve legkorszerűbb iparágak?
A nagy iparvidékek eredetileg feketekőszén és vasérc lelőhelyek közelében alakultak ki, később, a nyersanyagok kimerülése után a kikötők biztosította import nyersanyag volt a legfőbb telepítő tényező. Hagyományos iparágak: kohászat, nehézgépgyártás stb. Legkorszerűbb: űripar, elektronikai ipar, autógyártás, gyógyszeripar stb.
6. Sorold fel a legnagyobb iparvárosokat és kikötővárosokat!
Iparvárosok: Peking, Novoszibirszk, Volgográd, Újdelhi, Csennáj, Calcutta stb.
Kikötővárosok: Sanghaj, Hongkong, Szingapúr, Isztambul, Szentpétervár, Tel-Aviv, Haifa, Mumbai stb.
7. Mely iparcikkek vagy egyéb termékek kerülnek Ázsia országaiból a világpiacra vagy hazánkra?
Kőolaj, földgáz, textilipari termékek, tea, rizs, elektronikai termékek (pl. Xiaomi, Sony, Nikon, Lenovo), autók (pl. Toyota, Kia, Nissan, Hyundai) stb.
8. Mely országokban jelentősek a különböző szolgáltatások?
Főleg a fejlett, vagy nyersanyagokkal nem/alig rendelkező országokban: Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia stb.

VI. Mezőgazdasága
1. Miért nagy a mezőgazdaság jelentősége napjainkban is Ázsiában?
Mert nagy a népességszám, akiket el kell látni megfelelő mennyiségű élelmiszerrel, ezen kívül ahol a természeti adottságok kedvezőek a mezőgazdasághoz, ott azt kiaknázzák (pl. monszun éghajlatokon rizstermesztés.)
2. Hogyan függ össze a mezőgazdasági termelés az éghajlattal, vízrajzzal, a megművelhető földterület nagyságával és a népességszámmal?
A mezőgazdasági termelés módja alapvetően függ az éghajlati elemektől (csapadék, napsütéses órák száma stb.) Ha a közelben van egy nagyobb folyó, akkor annak a vizét öntözésre tudják felhasználni. Ha nagyon kicsi a megművelhető terület, de nagy a népesség, akkor belterjes (intenzív) mezőgazdaságra lesz szükség: a megművelt területek nagyságát nem lehet tovább növelni, ezért fejlettebb technológiákat alkalmaznak a magasabb terméshozam reményében. Ha bőven áll rendelkezésre megművelhető terület, akkor a mezógazdaság extenzív lesz, egyre több területet vonnak művelés alá, és nem a technológiákat fejlesztik.
3. Indokold az öntözés jelentőségét a kontinensen! Mondj rá példákat!
A kontinensen sok száraz éghajlatú terület van, pl. a Közel-Keleten. Izraelben nagyon fejlett öntözési rendszereket használnak, ami lehetővé teszi az egyébként száraz éghajlatú országban a növénytermesztést. Fontos a szerepe az öntözésnek a monszun éghajlatokon is: a monszunesők ugyan ezt megteszik az ember helyett nyáron, ezzel biztosítva a magas terméshozamot, viszont télen is öntözni kell az ültetvényeket, hogy egész évben legyen elegendő élelmiszer, és ne alakuljon ki éhínség.
4. Melyen Ázsia fő élelmiszernövényei?
Rizs, tea, földimogyoró, cukornád, olajpálma (főleg Indonéziában és Malajziában, az esőerdők helyén).
5. Mely élelmiszer- és ipari növények termesztésében állnak a világranglista élén az ázsiai országok? Hol termesztik azokat?
Rizs (Thaiföld, Kína), tea (Kína), juta (India), pálmaolaj (Malajzia, Indonézia), gyapot (Kína, India)
6. Mely állatok tenyésztése kiemelkedő a kontinensen?
Szarvasmarha (India), juh, kecske (nomád állattartás), sertés.
7. Mely országokban jelentős a halászat?
Amely országoknak van tengerpartja. Pl. Oroszország, Japán, Kína, India.
8. Mely iparágak dolgozzák fel a mezőgazdaság termékeit?
Élelmiszeripar, textilipar.
9. Bizonyítsd a függelék adataival a kontinens országainak szerepét a mezőgazdasági termelésben!
Az adatokat a 7.-es OFI-s munkafüzet függeléke alapján írtam.
A szarvasmarhatenyésztésben India a 2., Kína a 3. helyen áll.
A kávétermesztésben Vietnam a 2. Indonézia a 3., India az 5.
A sertéstenyésztésben Kína az 1., Vietnam az 5., Oroszország a 7.
Kakaótermesztésben Indonézia a 2.
Juhtenyésztésben Kína az 1., India a 3., Irán 5., Pakisztán a 9., Törökország a 10.
Kecsketenyésztésben: Kína 1., India 2., Pakisztán 3., Banglades 5., Irán 9.
Tyúktenyésztésben Kína az 1., Indonézia 3., India 5., Irán 6., Oroszország 8., Pakisztán 9., Japán 10.
Összességében: a top10 helyben sok ázsiai ország szerepel.
10. Sorolj fel olyan mezőgazdasági termékeket, amelyek Ázsia országaiból kerülnek a világpiacra!
Rizs, tea, juta stb.
11. Ismertesd az ázsiai hagyományos és a korszerű közlekedési eszközöket!
Hagyományos: indiai vonatok (érdemes róla képeket nézni, milyen rossz körülmények között, mennyien utaznak), lóháton utazás, hagyományos hajók, csónakok stb.
Korszerű: pl. a mágnesvasút Japánban, Sanghajban, repülőgépek, autók, modern hajók.