Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Fizika segítségre lenne szükségem!
wedina97
kérdése
1670
1. Harmonikus rezgőmozgást végző pontszerű test legnagyobb gyorsulása 60 m/s^2. A legnagyobb a legnagyobb gyorsulású fázist 0.5 s múlva követi a legnagyobb sebességű fázis. Mekkora a rezgés frekvenciája? Mekkora a legnagyobb sebesség?
2. Egy 3m hosszú rúd egyik végén 25 kg tömegű teher lóg. A rudat egymástól 2 mre lévő ékkel támasztják meg. Mekkora erőkkel hatnak a rúdra a támasztó ékek? A rúd tömege elhanyagolható!
2. Egy 3m hosszú rúd egyik végén 25 kg tömegű teher lóg. A rudat egymástól 2 mre lévő ékkel támasztják meg. Mekkora erőkkel hatnak a rúdra a támasztó ékek? A rúd tömege elhanyagolható!
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Fizika
Válaszok
2
bongolo
{ 
}
válasza
1.
Akkor a legnagyobb a gyorsulás, amikor az egyik szélső helyzetben van.
Akkor a legnagyobb a sebesség, amikor éppen középen megy át.
Közöttük egy periódus negyede telik el. Vagyis a teljes periódus 4·0,5 s = 2 s
A frekvencia tehát f = 1/2 Hz
A körsebesség ω = 2π·f = 2π·1/2 = π 1/s
A legnagyobb gyorsulás A·ω², ahol A az amplitúdó (legnagyobb kitérés)
A legnagyobb sebesség A·ω, vagyis a gyorsulás osztva a körsebességgel:
`v_max = 60/π m/s`
Akkor a legnagyobb a gyorsulás, amikor az egyik szélső helyzetben van.
Akkor a legnagyobb a sebesség, amikor éppen középen megy át.
Közöttük egy periódus negyede telik el. Vagyis a teljes periódus 4·0,5 s = 2 s
A frekvencia tehát f = 1/2 Hz
A körsebesség ω = 2π·f = 2π·1/2 = π 1/s
A legnagyobb gyorsulás A·ω², ahol A az amplitúdó (legnagyobb kitérés)
A legnagyobb sebesség A·ω, vagyis a gyorsulás osztva a körsebességgel:
`v_max = 60/π m/s`
1
- Még nem érkezett komment!
bongolo
{ }
válasza
2.
Nincs pontosan megírva, de gondolom, hogy az egyik ék a rúd egyik végénél van (A), a másik 2 méterre (B), a teher pedig a túlsó végén lóg (C).
- A teher súlya `F_C = 250\ N` (lefelé). Az erők eredője 0 kell legyen, tehát a két éknél az erők előjeles összege `F_A+F_B=-250\ N` (felfelé). Ezt majd később tudjuk felhasználni...
- A rúd nem fordul el, tehát a forgatónyomaték nulla bármelyik pontra felírva. Mondjuk írjuk fel az A pontra (felírhatnánk bárhol máshol is, ugyanez jönne ki.). Ekkor az `F_A` erő nem számít (mert annak az erőkarja nulla), csak az `F_B` és `F_C`:
`F_B·2\ m + F_C·3\ m = 0`
`F_B = -F_C·3/2 = -375\ N`
negatív, vagyis felfelé hat.
Most felhasználjuk az első egyenletet:
`F_A+F_B = -250\ N`
`F_A = -250\ N - F_B = -250\ N -(-375\ N) = 125\ N`
pozitív, tehát lefelé hat.
Nincs pontosan megírva, de gondolom, hogy az egyik ék a rúd egyik végénél van (A), a másik 2 méterre (B), a teher pedig a túlsó végén lóg (C).
- A teher súlya `F_C = 250\ N` (lefelé). Az erők eredője 0 kell legyen, tehát a két éknél az erők előjeles összege `F_A+F_B=-250\ N` (felfelé). Ezt majd később tudjuk felhasználni...
- A rúd nem fordul el, tehát a forgatónyomaték nulla bármelyik pontra felírva. Mondjuk írjuk fel az A pontra (felírhatnánk bárhol máshol is, ugyanez jönne ki.). Ekkor az `F_A` erő nem számít (mert annak az erőkarja nulla), csak az `F_B` és `F_C`:
`F_B·2\ m + F_C·3\ m = 0`
`F_B = -F_C·3/2 = -375\ N`
negatív, vagyis felfelé hat.
Most felhasználjuk az első egyenletet:
`F_A+F_B = -250\ N`
`F_A = -250\ N - F_B = -250\ N -(-375\ N) = 125\ N`
pozitív, tehát lefelé hat.
0
- Még nem érkezett komment!