A járműre ható ellenállások
Eszköztár:

Az Fm eredő külső menetellenállás a gördülési, a lég- és az emelkedési ellenállás összege.
Fm = Fg + FL + Fe
Fm az eredő külső menetellenállás, N;
Fg a gördülési ellenállás, N;
FL a légellenállás, N;
Fe az emelkedési ellenállás, N.

Ha az Fm eredő külső menetellenállás ismert, akkor állandó v sebesség mellett a menetellenállások legyőzéséhez szükséges teljesítmény meghatározható.
Pm a menetellenállás-teljesítmény, kW;
Fm az eredő külső menetellenállás, N;
v a haladási sebesség, m/s.

A hajtóteljesítmény a hajtott kerekek teljesítménye, amely a járművet előremozdítja.
Ha a hajtóteljesítmény ugyanakkora, mint a menetellenállás legyőzéséhez szükséges teljesítmény (Ph = Pm), akkor a jármű sebessége állandó.
Ph = Pm
Ha a hajtóteljesítmény nagyobb, mint a menetellenállás legyőzéséhez szükséges teljesítmény (Ph > Pm), akkor a járművet Pgy többletteljesítmény gyorsítja.
Ph = Pm + Pgy
Ha a rendelkezésre álló hajtóteljesítmény kisebb, mint a menetellenállás legyőzéséhez szükséges teljesítmény (Ph kisebb mint Pm), akkor a jármű lassul. Pgy = Ph – Pm

Emelkedési ellenállás: A jármű tömegéből adódó súlyerő lejtőirányú komponense.

Emelkedőn haladó járműnek az ún. emelkedési ellenállást is le kell győznie. Ez a jármű súlyerejétől és az út emelkedésétől függ. A lejtőn haladó járműre olyan erő hat, amely segíti a jármű mozgását. Ezt lejtőirányú erőnek nevezzük.

az emelkedési ellenállás, N;
a súlyerő, N;
a jármű tömege, kg;
a nehézségi gyorsulás ;
az emelkedés vagy lejtés szöge, fok;
a lejtő magassága, m;
a lejtő hossza, m;
a lejtés, %.

Gördülés közben a kerék és a talaj is deformálódik. Mivel sem a kerék, sem a talaj nem teljesen rugalmas, a befektetett munka nem térül meg teljesen, mindig teljesítmény veszteséggel jár. A teljesítmény veszteség előidézője a gördülési ellenállás.
Úttípus Gördülési ellenállás
Aszfaltbeton 0,01-0,02
Kockakő 0,023-0,030
Száraz kötött talaj 0,025-0,035
Nedves kötött talaj 0,050-0,15
Homok 0,10-0,3

Az gördülési ellenállás a gumiabroncs gördülése közben az abroncs és az út alakváltozásából származik.
Az alakváltozás a gumiabroncsot a talajhoz nyomó erőtől, valamint az út és a gumiabroncs jellemzőitől (a levegő nyomása, a gumiabroncs profilja) függ, amelyeket a gördülősúrlódási tényezővel veszünk figyelembe.
Akár vízszintes útra, akár emelkedőre számítjuk a gördülési ellenállást, az normálerő helyére a jármű súlyerejét helyettesíthetjük.

az összes kerék gördülési ellenállása, N;
a normálerő, N;
;
a jármű súlyereje, N;
a jármű tömege, kg;

a nehézségi gyorsulás, ;
a gördülősúrlódási tényező.

Gyorsítási ellenállás: A szerkezeti részek felgyorsításából fellépő tehetetlenségi erő.

Gyorsítási ellenállás: a szerkezeti részek felgyorsításából fellépő tehetetlenségi erő.
Jele: , mértékegysége: N.

ahol a forgórészek tehetetlenségének hatását érzékeltető egyszerűsített számítási tényező (gyakorlatban használatos értékei különböző fokozatokban, mechanikus váltóknál:
direkt = 0,1; = 0,2;
= 0,3;
= 0,4);
a gépkocsi tömege, kg; a gépkocsi gyorsulása, .

Belső vagy hajtómű-ellenállás: Az erőátviteli szerkezetek mozgatásakor keletkező ellenállás, amelyet a hatásfokok figyelembevételével lehet meghatározni.

Belső vagy hajtómű-ellenállás: Az erőátviteli szerkezetek mozgatásakor keletkező ellenállás, amelyet a hatásfokok figyelembevételével lehet meghatározni.
Jele: Fb vagy Fh, mértékegysége: N.

Légellenállás: A haladó járművel szemben fellépő levegő ellenállása.

A légellenállást az áramló levegő torlónyomása idézi elő, amely a közlekedő járművel szemben ellenerőként lép fel.
A légellenállás a levegő sűrűségétől, a jármű alakjától, áramlásra merőleges keresztmetszetétől és a haladás sebességétől függ. A jármű alakját a légellenállási tényezővel vesszük figyelembe, amelyet szélcsatornában elvégzett vizsgálattal állapítanak meg. Ha a levegő sűrűségét az 1,23 átlagos értéknek vesszük, akkor a légellenállásra a következő képlet adódik:
.
Az áramlásra merőleges ún. működő keresztmetszet a jármű szélességéből és magasságából közelítőleg kiszámítható.


p a torlónyomás, ;
a légellenállás, N;
a levegő sűrűsége, ;
a légellenállási tényező;
a jármű áramlásra merőleges keresztmetszete, ;
a jármű sebessége, m/s;
a jármű szélessége, m;
h a jármű magassága, m;
Az képletből látható, hogy a légellenállás a sebesség négyzetével arányos. Ez azt jelenti, hogy ha a sebesség megkétszereződik, a légellenállás négyszeresére nő, ha a sebesség háromszorozódik, a légellenállás kilencszeresére nő, négyszeres sebességnövekedés pedig 16-szorosára növeli a légellenállást.