Ezek logikai szitás feladatok. Csak egy képletbe kell behelyettesítgetni, ennyi az egész. Jó persze eldönteni, hogy mi micsoda, azért nem egyértelmű.

1060.
Ha a norvégul tanulók halmaza `A`, a dánul tanulóké pedig `B`, akkor mivel az osztályból mindenki tanulja legalább az egyiket, így
`abs(A uu B) = 26`
`abs A = 15`
`abs B = 20`

Logikai szita formula:
`abs(A uu B) = abs A+abs B-abs(A nn B)`
`26 = 15+20-abs(A nn B)`
`abs(A nn B) = 35-26`
`abs(A nn B) = 9`

Ebből azt tudtuk meg, hogy 9-en járnak mind a kettőre. Így most már ismerünk mindent, vagyis azt is meg tudjuk mondani, hogy hányan tanulnak dánul: azok, akik tanulnak dánul, de nem tanulnak dánul is és norvégul is, vagyis:
`abs B-abs(A nn B) = 20-9 = 11`

Azaz 11-en tanulnak csakis dánul.

1061.
Itt, mivel van aki egyik halmazba sem tartozik, be kell vezetnünk egy új dolgot: az alaphalmazt, ami tartalmaz minden elemet, még azt is, amelyik egyébként sehova máshova nem tartozik. Ennek a halmaznak a jele legyen `U`. Valamint legyen `A` azok halmaza, akik szeretik a focit, `B` pedig azoké, akik a kosárlabdát szeretik. Ekkor
`abs U = 10`
`abs A = 5`
`abs B = 4`
`abs(A nn B) = 1`

Ahogy már észrevehetted `abs(A nn B)` jelöli azokat, akik mind a kettő halmaz részei, jelen esetben szeretik a focit is és a kosárlabdát is. Az `abs(A uu B)` pedig azoknak a halmaza, akik legalább az egyikbe bele tartoznak, vagyis jelen esetben legalább az egyik sportot kedvelik. Aki ebbe nincs benne, az nem kedveli egyiket sem értelemszerűen. Ugyanazt használjuk itt is, csak itt most más az ismeretlen:
`abs(A uu B) = abs A+abs B-abs(A nn B) = 5+4-1 = 8`

Tehát 8-an vannak, akik legalább az egyik sportot szeretik. Azok pedig, akik egyiket sem:
`abs U-abs(A uu B) = 10-8 = 2`

Vagyis 2-en nem szeretik egyik sportot sem.

1062.
Ez is ugyanaz, csak itt egy kicsit számolni kell előtte. Megint nevezzük el a halmazokat. Legyen a tarka farkú szarkák halmaza az `A`, a hosszú csőrű szarkák halmaza pedig a `B`.
`abs U = 200`
`abs A = 200*"0,6" = 200*6/10 = 20*6 = 120`
`abs B = 200*"0,7" = 200*7/10 = 20*7 = 140`
`abs(A nn B) = 200*"0,4" = 200*4/10 = 20*4 = 80`

Tehát `abs(A uu B)` lesz a tarka farkú és/vagy hosszú csőrű szarkák halmaza:
`abs(A uu B) = abs A+abs B-abs(A nn B) = 120+140-80 = 260-80 = 180`

Vagyis a rövid csőrű, egyszínű farktollú szarkák, azok pont az összes több szarka az előzőkön kívül, vagyis:
`abs U-abs(A uu B) = 200-180 = 20`

Ami azt jelenti, hogy 20 darab rövid csőrű, egyszínű farktollú szarka van.