Történelem

ÉRETTSÉGI TÉTEL: AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA
POLISZ: görög városállam – ennek keretében jön létre a demokrácia
• azok voltak a közösség teljes jogú tagjai, tehát azok rendelkeztek polgárjoggal, akik
földdel rendelkeztek
• Akik polgárjoggal rendelkeztek, azok részesülhettek a közös földekből
• területe: város és a közvetlen környéke
• önálló: saját államhatalom, katonaság, gazdaság
A görög gyarmatosítás (VIII-VII. sz)
• Okai: a gazd. fejl. köv: népességnövekedés, majd: túlnépesedés
• arisztokraták: földbirtokaikat növelték – köv.: adósrabszolgaság kial. –
• földjüket vesztettek: béresek, majd: új poliszok alapítása gyarmatosítás: – Fekete-és
Égei-tenger partvidéke, Szicília, Dél-Itália – városok:Tarentum, Szürakuszai,
Masszilia
• gyarmatok: önálló poliszok – de: kapcsolat az anyavárossal!!
• kereskedelem: barbárokkal és az anyavárossal- Hellaszba: gabona, rabszolgák,
nyersanyag, vissza: kézműipari termékek, feldolgozott élelmiszerek (olaj, bor)
• gyarmatosítás vége: VI. sz. – oka: népfelesleg megszűnt + lehetőségek beszűkültek
(perzsák, karthagóiak, etruszkok, majd rómaiak)
• köv.: bor, olajbogyó, zöldségtermelésre való átállás
• ipar, kereskedelem fejlődik
• pénzgazdálkodás kial.: ezüst és rézpénzek
• iparosok, kereskedők gazdasági szerepe nő, arisztokrácia szerepe csökken
Az arisztokrácia és a démosz küzdelme
• A gyarmatosítás társadalmi-politikai következményei:
• Arisztokrácia gazdasági súlya csökken: mivel a gabonatermelés jelentősége csökken
• Démosz: nem egységes: egy része meggazdagodott (iparosok, kereskedők) ⇒
gazdasági súlya ennek a rétegnek nő
• Az árutermelésbe bekapcsolódni nem tudó földművesek helyzete nehéz
⇒ Köv.: ellentét az arisztokratákkal
• politikai: a politikai hatalomból is részesedni akart a meggazdagodott réteg
• gazdasági: az árutermelésbe bekapcsolódni nem tudó földműveseket az
adósrabszolgaság továbbra is fenyegeti – el akarják töröltetni
• Katonai helyzet változása: a démosz katonai ereje is megnövekedett: a
nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták) lett fontos, szemben az arisztokratikus lovas
harcmodorral
Az arisztokrácia és a démosz küzdelme: a hatalom megszerzésének állomásai: Athén
• királyság, majd:
• arisztokratikus köztársaság – 9 arkhón ( politikai, gazdasági, vallási ügyek, hadügy,
igazságszolgáltatás) – kezdetben örökletes a tisztség, majd: évente választják
• mellettük: Areioszpagosz
621. Drakón arkhón törvényei – a kodifikáció fontossága
• Szigorú törvények: még elsősorban az arisztokrácia érdekeit védik,de gátat szab az
önkénynek
Kr.e. 594-ben Szolón arkhón törvényei (a 7 görög bölcs egyike)
1. Az adósrabszolgaság eltörlése (terhek egyike), terhek lerázása (szeiszakteia):
• földek visszaadása, külföldre eladott adósrabszolgák visszavásárlása állami költségen;
• Katonai jelentősége: Athénban csak szabad és földdel rendelkező polgár
katonáskodhatott
2. Timokratikus (vagyonelvű) alkotmány
• az éves jövedelem alapján osztályokba sorolta a polgárokat:
- pentakosziomedimnoszok (500 mérősök) – lehettek arkhónok és kincstárnokok
is;
- hippeiszek (300–500 mérősök,) – lovagok;
- zeugitészek (200–300 mérősök, ökörfogatosok) – hopliták;
- thészek (200 mérő alatt) birtok nélküli osztály, béresek, napszámosok; csak
népgyűléseken, esküdtbíróságokon lehetett szavuk; (1 mérő = 1 drachma = 4,6
gramm ezüst)
• Ez a katonáskodás alapja is:
• Ötszázmérősök: nehézfegyverzetű lovasság
• Hippeiszek: könnyűfegyverzetű lovasság
• Zeugitészek: nehézfegyverzetű gyalogság
• Thészek: könnyűfegyverzetű gyalogság
3. A közügyekkel törődés állami kötelesség
• a polgároknak – polgárjog elvesztésének terhe mellett – kötelező volt állást foglalniuk
a város közügyeiben;
4. Családjogi törvények az erkölcsök helyreállítására (házasságtörők megbüntetése, a férj
kötelességeinek előírása, a hozomány megtiltása).
Türannisz: egyensúlyi helyzet: az aristokrácia meggyengül, a demosz megerősödik
Peiszisztrátosz ( 560- 527)
• a démosz támogatásával katonai erővel bevezeti a zsarnokuralmat (türannisz) – a
démoszt erősíti, az arisztokratákat háttérbe szorítja
• „Jóságos zsarnok” rendszere: földosztás, építkezések - közmunkák, kereskedelem
fejlesztése,
• vidékre kiszálló bíróságok
• vallás: Dionűszosz kultusza (Apollón ellenében)
• de: a nép kizárása (demosz) a szélesebb politikai joggyakorlásból - köv.:
• A démosz további erősödésével szükségtelenné válik a türannisz; belháborúk,
Peiszisztratosz fiát, Hippiászt elűzik Kr.e. 510.
508. Kleiszthenész reformjai
• vérségi és vagyoni előjogok megszüntetése
• az athéni polgárok joggyakorlása területi hovatartozás alapján:
• 10 körzet (phüle): 50–50 sorsolt képviselőt küld az ekklésziába
• Minden phülén belül 3 területi egység (trittüsz): város, belső területek, tengerpart
• Egy-egy phüle 50 fős testülete alkotja a prütaneia-t, mely saját térsége ügyeit naponta
tárgyalja egy-egy naponta változó –maguk közül választott – elnök (prütanisz)
vezetésével, míg mandátumuk le nem jár (36 napig).
Ötszázak Tanácsa (bulé):
• a 10 phüle képviselőinek együttese – minden phüle sorshúzással 50-50 tagot küldött
Népgyűlés (ekklészia): a legfőbb államhatalom
• tagja minden teljes jogú (tulajdonnal, földdel rendelkező, 20 éven felüli, szabad) férfi
• törvényhozás, háború és béke, állami tisztségek betöltése
• Ülésezés 8–10 naponként
• Minden állampolgár egyenlő jogokat élvez (törvény előtti egyenlőség = iszonomia).
cserépszavazás (osztrakiszmosz):
• ha 6.000 felett van a cserepek száma, a legtöbb által megjelölt személyt 10 évre
száműzik becsület – ill. vagyonvesztés nélkül.
Esküdtbíróságok(héliaia): igazságszolgáltatás
• 6.000 sorshúzással kiválasztott fő: 10 bizottságban ülésezett, 500 választott bíróval –
minden polgár a saját ügyében tarthatott védő- vagy vádbeszédet (Halálos ítéleteknél a
méregpohár (bürökital) bevezetése; szabadok esetében megszüntették a kínvallatást. )
10 sztratégosz: hadügyek irányítása –a sztratégoszokat választották
• Újra lehetett őket választani (Periklész 15 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget!)
Areioszpagosz: volt arkhónok tanácsa: a tisztviselők ellenőrzésére szűkül a jogkörük
ÉRTÉKELÉSE:
• A polgárjoggal rendelkezők számára az athéni demokrácia közvetlen demokrácia
• Nem rendelkeztek polgárjoggal: a metoikoszok, a nők és a rabszolgák.
• Szűkkörű volt a demokrácia, mert a lakosság többsége (90 %!) nem vehetett részt
benne
• A lakosság 10 %-a teljes jogú polgár csupán
• Az athéni demokrácia virágkora Periklész kora: V. század közepe
• A belpolitikai egyensúly megteremtése:
• Napidíjakkal teszik lehetővé a szegények számára a politikai életben való részvételt
(ötszázak tanácsa, esküdtbíróság, színházi előadásokon való megjelenésért)
• Gazdagok: leiturgia – pénzügyi kötelezettségPeriklész intézkedései viszonylagos
vagyoni egyensúlyt teremtettek – ez, valamint a politikai jogok egyenlősége tette
lehetővé az athéni demokrácia fennállását, az athéni polgárok tényleges egyenlőségt –
mindössze egy-két nemzedék idejére.
• Athén a peloponnészoszi háborúban ugyanis elveszítette nagyhatalmi szerepét is, és a
vagyoni különbségek is megnőttek.